Egyre forróbb a helyzet - A munkahelyi extrém hőhatásokra figyelmeztet a WHO

A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló hőhullámok miatt a munkavállalóknak világszerte erősebb védelemre van szükségük az extrém hőhatásokkal szemben – ez a következtetés szerepel az Egészségügyi Világszervezet és a Meteorológiai Világszervezet új jelentésében, írja a BBC.

A jelentés szerint több millió munkavállaló van kitéve hőstressznek, ami káros hatással van egészségükre és teljesítményükre. A jelentés felszólítja a kormányokat, a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy működjenek együtt az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában.

Bár a WHO már többször figyelmeztetett a szélsőséges hőség egészségügyi kockázataira, ez az első jelentése 1969 óta, amely kifejezetten a munkahelyi hőstresszel foglalkozik.

A WHO környezet-, éghajlat- és egészségügyi igazgatója, Rüdiger Krech szerint a jelentés eredményei figyelmeztető jelzésnek kell tekinteni.

„Ez nem csak kellemetlenség. Ez valódi egészségügyi kockázat” – mondta a BBC-nek. „Ha hőségben dolgozik, és testhőmérséklete hosszabb időn át 38 °C fölé emelkedik, akkor súlyos hőstressz, stroke, veseelégtelenség és kiszáradás veszélyének van kitéve.”

Az alkalmazkodás azért szükséges, mert a hőhullámok már nem ritka jelenségek. A Meteorológiai Világszervezet szerint az elmúlt évtizedben a valaha mért legmagasabb hőmérsékletek voltak, 2024 pedig a valaha volt legmelegebb év.

Európa egyes részein már nem ritka a 40 °C-os  vagy annál magasabb hőmérséklet. Afrikában vagy a Közel-Keleten akár 50 °C-ra is emelkedhet a hőmérséklet. A Mercator szerint a Földközi-tenger átlagos felszíni hőmérséklete júliusban 26,68 °C volt, ami a valaha mért legmagasabb érték. Ezen a héten az Egyesült Királyságban.

Európa egyes részein már nem ritka a 40 °C  feletti hőmérséklet. Afrikában vagy a Közel-Keleten akár 50 °C-ra is emelkedhet a hőmérséklet. A Mercator szerint a Földközi-tenger átlagos felszíni hőmérséklete júliusban 26,68 °C volt, ami a valaha mért legmagasabb érték. A brit meteorológiai hivatal (Met Office) a héten közölte, hogy ez a nyár az 1884-ben megkezdett mérései óta az egyik legmelegebb lesz.

A WHO figyelmeztet, hogy a hőhullámok nemcsak az egészségre károsak, hanem a termelékenységre is hatással vannak. Az új jelentésből kitűnik, hogy minden 20 °C feletti hőmérséklet-emelkedés 2%-kal csökkenti a termelékenységet.

Emellett nő a balesetek száma is. A 2023-as európai hőhullám idején a svájci nemzeti balesetbiztosítási alap (Suva) becslése szerint 30 °C feletti hőmérséklet esetén a munkahelyi balesetek száma 7%-kal nőtt. A Suva szerint ennek oka többek között a koncentrációs problémák voltak, mivel a munkavállalók szervezete nehezen alkalmazkodott a szélsőséges hőséghez, valamint az alváshiány, amely szintén a hőségnek volt köszönhető.

Mivel az építőipari és mezőgazdasági munkások különösen veszélyeztetettek, néhány európai ország máris megvizsgálja, hogyan tudnak alkalmazkodni a hőhullámok idején a munka biztonságosabbá tételéhez. A múlt hónapban az olasz kormány sürgősségi rendeletet írt alá, miután megállapodott a szakszervezetekkel és a munkaadókkal egy protokollról, amelynek célja, hogy az emberek ne kelljen a nap legforróbb óráiban dolgozniuk.

A svájci Genf és Ticino kantonokban a 2023-as hőhullám idején felfüggesztették az építkezéseket, amit Svájc legnagyobb szakszervezete, az Unia üdvözölt.

A WHO jelentése, bár kifejezetten a munkahelyeket vizsgálja, arra is figyelmeztet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a fiatalok különösen veszélyeztetettek a hőhullámok idején. Ez azt jelenti, hogy az iskoláknak és a munkahelyeknek is alkalmazkodniuk kell.

Németországban az iskolák „Hitzefrei” állapotot hirdethetnek, ha a hőmérséklet egy bizonyos szint fölé emelkedik. Az 1970-es, 80-as és 90-es években ez gyakran azt jelentette, hogy amikor a hőmérő 30 °C fölé emelkedett, az iskolai csengő kétszer megszólalt, és mindenki hazamehetett.

A WHO/WMO jelentés szerint az alkalmazkodáshoz mindenkivel konzultálni kell, a kormányoktól kezdve a munkaadókig és a munkavállalókig, a helyi önkormányzatokig, valamint az egészségügyi és oktatási hatóságokig.

BBC

fotó: unsplash