Egységes minimálbért vezetne be az unió

Európa sok országában nincs központilag meghatározott minimálbér, ezért fölmerült egy egységes EU-s bérminimumszint gondolata - derül ki Daniel Vaughan-Whitehead, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munkafeltételek és munkavállalók programjának tagjával készített interjúból.

Franciaországban például 1321, Ausztriában pedig 1000 euró a minimálbér. Ha az unió a régebbi tagországok bérszínvonalához igazodó minimálbért állapítana meg, akkor a magyar minimálbér legalább 250 ezer forint lenne.

Az európai minimálbér mértéke nem lehet egységes, ugyanis már a régi tagállamok bérminimumai között is nagyon nagy kölönbségek vannak. Inkább csak az elvrendszer egységesítése történhet meg, az elvek kidolgozása, mint az Európai Szociális Charta esetében - mondta a FigyelőNetnek Hanti Erzsébet munkaügyi szakértő.

A szakértő szerint az egységesítést az is gátolná, hogy ahol már a szakszervezetek kiharcoltak egy magasabb összeget, biztosan nem hagynák, hogy az unió azt lecsökkentse.

"Magyarországon jelenleg az átlagkereset sem éri el az unió néhány országának minimálbérét, tehát egyáltatlán nem reális ezen gondolkodni" - tette hozzá Hanti Erzsébet.

Ma 20 tagállamban van minimálbér

A minimálbér újra az uniós szakpolitika hangsúlyos része lehet az EU-bővítés és a migrációs áramlatok felerősödése miatt. Jelentősen megnőtt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik elvállalják az olcsóbb munkabérérrel és munkabiztonsági kockázatokkal járó állásokat. A héten az ILO konferenciáján Brüsszelben felülvizsgálják az európai minimálbér kérdését és az alacsony keresetű munkavállalók életkörülményeit.

Daniel Vaughan-Whitehead emlékeztetett: míg az ezredforduló nagy bővítései előtt a 15 EU-tagállamból csak 9-nek volt meghatározott minimálbérkvótája, ez a szám az új államok csatlakozásával 75 százalékosra nőtt. Ez voltaképpen a 2000 és 2008 között követett politikának a gyümölcse, az akkori 10 tagállamból 19 vezette be a minimálbért, hogy felélénkítsék az olcsó munkaerőpiacot.

A közös minimálbér-politika Vaughan-Whitehead szerint sem túl reális lehetőség, de néhány alapvető elv közös meghatározása sokat lendíthet az olcsóbb munkaerő-piaci szereplők helyzetén. A válság hatása miatt a minimálbérek feltehetően nem fognak nőni, de jelentős szerepük volt és lesz a munkaerőpiac kevésbé szerencsés végén dolgozók védelmében, akiknek a száma pont a válság következtében feltételezhetően nőni fog.

80 ezer forintra emelnék

Hanti Erzsébet szerint azt az EU-ban már bevett elvet kellene elérni, hogy a minimálbér az átlagkereset 60 százaléka legyen, azaz 2008 első nyolc hónapjának 195 500 forintos átlagbérével számolva 117 300 forint (a KSH adatai szerint).

A magyar munkavállalói oldal azonban a minimálbért csak 80 ezer forintra emelné az idei 69,5 ezer forintról, ám a válság miatt ennek a követelésnek a kormányzat - s természetesen a munkaadók sem látják a realitását.