Élesedik az egyetemek közti verseny

A felsőoktatás üzleti vállalkozássá vált, világméretű verseny alakult ki ezért a piacért, és aki meg akar élni, annak jól eladható, minőségi szolgáltatást kell nyújtania - elemezte a helyzetet Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora egy nemrég megtartott konferencián.

Ezzel a véleménnyel szinte minden politikus, szakértő és intézményvezető is egyetért, a megoldásban azonban sokszor eltérnek a vélemények. Rudas szerint a nemzetközi piac felé kell nyitni azzal, hogy növeljük az idegen nyelvű oktatást, miközben külföldön is képzést indítunk egyedül vagy ottani egyetemekkel közösen.

Elengedhetetlen továbbá az intézmények számának csökkentése, hiszen hetvenkét egyetemre és főiskolára nincs szükség egy tízmilliós országban. Így is túlkínálat van a közgazdászokból, jogászokból és médiamunkásokból, a tudásukat jellemző alacsony színvonalról nem is beszélve. Ebből kifolyólag szükség van az állami intézmények integrációjára parlamenti döntéssel vagy a piac által kikényszerített módon.

A minőségi szelekció érdekében már lépett az oktatási kormányzat - nyilatkozta a Világgazdaságnak Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnöke. Az új felvételi rendszer nehezebbé teszi a kisebb súlyú és presztízsű intézmények dolgát, és az "intercity professzori" állás kialakulását is felszámolja, így egy tanár ezentúl csak egy helyen lehet főállásban. Ugyanakkor a döntések meghozatalakor arra is ügyelni kell, hogy a főváros-vidék ellentét visszaszoruljon.

Az FTT elnöke szerint azzal semmi baj sincsen, hogy a külföldi intézmények a korábbinál is nagyobb versenyre késztetik a hazai egyetemeket, főiskolákat, különösen, mivel arra is törekedni kell, hogy az itthon tanuló diákok egy-két szemesztert más országokban tölthessenek. Mang Béla fontosnak tartja továbbá, hogy komoly együttműködések alakuljanak ki a munkaadók és az intézmények között, hiszen az oktatásnak a munkaerőpiac igényeit kell szeme előtt tartania.

Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem professzora szintén nem lát komoly konkurenciát a külföldi intézményekben, hiszen csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a hazainál jóval drágább tandíjat. Másfelől a régi, nagy presztízsű egyetemek - mint például a rangos fővárosi, illetve a pécsi, szegedi, debreceni intézmények - nemzetközi szinten is elfogadottak. A volt oktatási rektorhelyettes szerint is az igazi gondok a kis települések újonnan alakult főiskoláival vannak, azok egy része nyilvánvalóan életképtelen.

Világgazdaság