Sok pénzt bukhat, aki ezt nem tudja a külföldi munkáról és a nyugdíjáról
Egyre több magyar dolgozik külföldön, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogyan számítják össze a különböző országokban szerzett szolgálati időket és járulékokat a nyugdíj megállapításakor. Pedig egy rosszul időzített igénylés vagy egy elfelejtett bejelentés akár több ezer forintos veszteséget is jelenthet havonta. Hogyan működik a nemzetközi nyugdíjmegállapítás rendszere, és mire kell figyelni?
Egyre több magyar nő és férfi vállal munkát az EU más tagállamaiban, vagy akár Svájcban, Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben, sőt a Brexit óta az Egyesült Királyságban is. Ők sokszor csak a nyugdíj előtt szembesülnek azzal, hogy a külföldön szerzett éveiket is figyelembe lehet – és kell – venni a nyugdíj megállapításánál.
Az Európai Unió szociális biztonsági koordinációs rendeletei kimondják: ha valaki több tagállamban szerzett biztosítási időt, akkor minden érintett országtól jogosult lehet résznyugdíjra. Ráadásul mindezt elég egyetlen igénybejelentéssel elindítani: annak az államnak a nyugdíjhatóságánál kell benyújtani a kérelmet, ahol az illető él. Az adott hivatal ezután továbbítja a szükséges formanyomtatványokat minden érintett tagállamnak, amelyek az ott szerzett szolgálati idő alapján kiszámítják a jogosultságot.
Kettős számítás – mindig a kedvezőbb összeget kapja az igénylő
A nyugdíjbiztosítási szervek kétféle számítást végeznek:
-
Először kiszámolják, hogy az adott ország nemzeti szabályai alapján mennyi nyugdíj járna csak az ott szerzett évek után.
-
Ezután meghatároznak egy elméleti összeget úgy, mintha a kérelmező minden szolgálati idejét abban az országban szerezte volna, majd arányosítják a ténylegesen ott ledolgozott évekkel.
Fontos, hogy az adott tagállam csak akkor végez pro rata számítást, ha az igénylő legalább a minimális biztosítási időt – jellemzően 12 hónapot – megszerzett az adott országban. A kettő közül mindig a magasabb összeget állapítják meg, így az igénylő a számára legkedvezőbb nyugdíjat kapja.
Fontos: a kereseteket nem adják össze
Bár a szolgálati éveket összesítik, a kereseteket nem. Vagyis minden ország csak a saját területén elért jövedelmeket veszi figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
Az ellátások exportálhatók
Ha valaki Magyarországon él, de több országból kap résznyugdíjat, kérheti, hogy mindet magyar bankszámlára utalják.
Harmadik országokkal külön egyezmények vannak
Ha valaki az EU/EGT-n kívül dolgozott – például Albániában, Ausztráliában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Indiában, Japánban, Kanadában (és külön Québec tartományban), Dél-Koreában, Moldovában, Mongóliában, Montenegróban, Oroszországban, Szerbiában, Törökországban, az USA-ban, a Szovjetunióval vagy Jugoszláviával kötött egyezmények alapján –, akkor a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szabályai szerint vehetők figyelembe az ott szerzett évek. Ezek általában csak a jogosultság megállapításához számítanak, az összeg kiszámításánál nem.
Miért fontos időben lépni?
Ha valaki túl későn adja be az igényét, hónapokkal is csúszhat a kifizetés, és akár több havi nyugdíjat is elveszíthet. A pontos időzítés és a megfelelő dokumentumok benyújtása ezért kulcsfontosságú.
Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A nyugdíjak emelése ma Magyarországon szinte kizárólag az inflációt követi, így az idősek ugyan papíron nem veszítenek a jövedelmük... Teljes cikk
Jelentős, akár 9,4 százalékos emelkedés várható a nyugdíjszámítás egyik kulcstényezőjében, ami érdemben befolyásolhatja a megállapított... Teljes cikk
Ma a nyugdíj az átlagkeresetnek mindössze 47,5%-a. Míg az Európai Unióban átlagosan a GDP 12,9%-át fordítják nyugdíjakra, Magyarországon az arány... Teljes cikk
- 10 év tanulás kuka? Az AI hónapok alatt írta át egy mérnök karrierjét 2 napja
- A főnököd lehet, hogy már nem is ember? Íme a munka jövője 3 napja
- Work-life balance 6 napja
- Elszabadult a szakemberhiány: ennyit kell várni egy mesterre 2026-ban 1 hete
- Ennyi magyar kap havi 2 millió forintnál több nyugdíjat 1 hete
- Vége a 9-5-nek? Így alakítja át ez a trend a magyar munkaerőpiacot 1 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 2 hete
- Így alakul át a bérek világa 2026-ban - figyelmeztet a relokációs szakértő 2 hete
- Szétverni a monitort a főnök helyett? Új trend hódít a munkahelyeken 2 hete
- Jelentős változás jöhet a nyugdíjszámításban, amely sokakat érint 2 hete
- Százból három maradt: hamarosan eldől, kié lesz a babóti tanári állás és a Maldív-utazás 2 hete

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?