Elharapódzott a rövidített munkaidő Németországban a vírus miatt
Minden korábbinál többen, 7,3 millióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt.
Legkevésbé az építőipari cégek szorulnak rá a munkaidő csökkentésére, csupán 22 ezer dolgozót - az alkalmazottak 4,1 százalékát - állították át rövidített munkaidőre.
A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és ismét több a munka. Hátránya, hogy igen sokba kerül az adófizetőknek.
A 2008-2009-es válságban 1,4 millió alkalmazottat jelentettek be rövidített munkaidőre. Az ifo adatai alapján a koronavírus-világjárvány révén keletkezett válság első szakaszában több mint ötször ennyi esetben alkalmazták ezt a foglalkoztatási formát.
Az érintettek számában mutatkozó nagyságrendi különbség mellett az is fontos eltérés, hogy míg 2008-2009-ben szinte kizárólag a feldolgozóiparban kellett rövidített munkaidőre küldeni alkalmazottakat - az érintettek 80 százaléka ebben az ágazatban dolgozott -, a járvány miatti gazdasági válság valamennyi ágazatot sújtja.
Az ifo a szövetségi munkaügyi ügynökségnek (BA) megküldött bejelentések alapján készítette becslését. Az ügynökségnél áprilisban 10,1 millió alkalmazottat jelentettek be előzetesen rövidített munkaidőre. Az ifo számításai szerint az esetek 71,6 százalékában meg is tették ezt a lépést.
A BA-nál tett bejelentés önmagában nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy minden érintett dolgozó rövidített munkaidőben - és a korábbinál kisebb bérért - végzi a munkáját. A munkaadók első lépésként konzultálnak a BA szakértőivel, és második lépésként összeállítanak egy bejelentést, amelyben rögzítik, mennyi dolgozónál fordulhat elő, hogy át kell állítani rövidített munkaidőre.
Ezután tovább működtetik vállalkozásukat, és a ténylegesen rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma majd csak akkor derül ki, amikor befutnak a BA-hoz az első elszámolások. Az ifo erre az adatra készített becslést.
A rövidített munkaidőben a főszabály szerint a munkanélküliségi biztosítási járulékokból gazdálkodó BA kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát, gyermeket nevelő dolgozóknál 67 százalékát, amit számos munkaadó még kiegészít saját forrásból.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt.
További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a vállalatok visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat.
Egy májusi törvénymódosítással bevezették azt is, hogy a negyedik hónaptól 60 százalék, illetve 67 százalék helyett a kieső bér 70 százaléka, illetve 77 százaléka jár a rövidített munkaidőben foglalkoztatottaknak, a hetedik hónaptól pedig 80 százalékos, illetve 87 százalékos a támogatási arány.
A szövetségi kormány előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) 6,3 százalékkal csökkenhet az idén, ez a legnagyobb visszaesés a második világháború utáni német történelemben. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.
A 83,1 milliós Németországban 2019-ben éves átlagban 45 millióan voltak munkaviszonyban, a foglalkoztatási arány 75,9 százalékos volt.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni