Elutasították a korkedvezményes szolgálati nyugdíjjal kapcsolatos beadványokat
Az Alkotmánybíróság (Ab) javarészt elutasította a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak megszüntetésével kapcsolatos beadványokat - közölte a testület. A döntés elsősorban rendőröket és katonákat érint.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egyebek mellett arról rendelkezett, hogy 2012 januárjától az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok a személyi jövedelemadóval (szja-val) csökkentett összegű ellátást kapják, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség úgynevezett szeniorállományába. A törvény célja ösztönözni a korkedvezménnyel nyugdíjazott rendvédelmi dolgozók, katonák, tűzoltók újbóli munkavállalását.
A 2011 novemberében elfogadott törvény megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat: 2012. január 1-jétől ilyen ellátás nem állapítható meg, a még folyósított ellátásokat pedig már nem a társadalombiztosítás, hanem a költségvetés fizeti. A megszüntetés alól kivétel a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye.
A törvény nemcsak a rendvédelmi és fegyveres testületek dolgozóit érintette, hanem vonatkozott a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíjára is. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a járandóság nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá.
A törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz több ezer magánszemély, továbbá számos szakszervezet - köztük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége, a Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete -, jogvédők, például a Magyar Helsinki Bizottság, majd az alapvető jogok biztosa is. Álláspontjuk szerint a törvény alkotmányos alapjogokat sért. A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a nyugdíjmegvonás ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a strasbourgi bíróság előtt is megtámadható.
Az Ab hétfői ülésén az indítványokat javarészt elutasította. Álláspontja szerint az alkotmány rendelkezései felhatalmazást adtak arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Így pedig nem volt megállapítható a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme.
Az Ab szerint a vitatott szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sem.
Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg - a visszaható hatály tilalmára hivatkozva -, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell.
A 13 alkotmánybíró által jegyzett határozathoz ketten párhuzamos véleményt fűztek, öt alkotmánybíró - Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós - pedig különvéleményt fogalmazott meg.
A 2011 novemberében elfogadott törvény megszüntette a korhatár előtti nyugdíjakat: 2012. január 1-jétől ilyen ellátás nem állapítható meg, a még folyósított ellátásokat pedig már nem a társadalombiztosítás, hanem a költségvetés fizeti. A megszüntetés alól kivétel a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye.
A törvény nemcsak a rendvédelmi és fegyveres testületek dolgozóit érintette, hanem vonatkozott a bányásznyugdíjra, a művésznyugdíjra, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíjára is. Ugyanakkor rögzítette azt is, hogy a járandóság nem csökkenhet a 2011. decemberi minimálbér másfélszerese alá.
A törvény miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz több ezer magánszemély, továbbá számos szakszervezet - köztük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövegsége, a Honvédszakszervezet, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete -, jogvédők, például a Magyar Helsinki Bizottság, majd az alapvető jogok biztosa is. Álláspontjuk szerint a törvény alkotmányos alapjogokat sért. A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontja szerint a nyugdíjmegvonás ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ezért a strasbourgi bíróság előtt is megtámadható.
Az Ab hétfői ülésén az indítványokat javarészt elutasította. Álláspontja szerint az alkotmány rendelkezései felhatalmazást adtak arra, hogy a törvényhozó az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakíthassa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethesse. Így pedig nem volt megállapítható a szerzett jogok, a tulajdonhoz való jog, illetve a szociális biztonsághoz való jog sérelme.
Az Ab szerint a vitatott szabályozás nem sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sem.
Az Ab egyedül azt a rendelkezést semmisítette meg - a visszaható hatály tilalmára hivatkozva -, amely szerint a szolgálati járandóság folyósítását a kifogásolt törvény 2012. januári hatálybalépése előtt elkövetett súlyosabb bűncselekmények miatt is szüneteltetni kell.
A 13 alkotmánybíró által jegyzett határozathoz ketten párhuzamos véleményt fűztek, öt alkotmánybíró - Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter és Lévay Miklós - pedig különvéleményt fogalmazott meg.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók