Emelkedő nyugdíjkorhatárok Európában

Dániában Lars Lökke Rasmussen kormányfő jobbközép-liberális kabinetje egyszerre két legyet próbál meg lecsapni a múlt héten bemutatott reformtervekkel. Egyfelől a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát kívánják biztosítani a 2014-ig 67, később pedig 71 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral. Másrészt viszont így próbálnák megakadályozni azt, hogy a társadalom elöregedése akut munkaerőhiányt okozzon, és ezzel megfojtsa a gazdaság életképességét.

A 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokra vonatkozó jövedelmi korlát emelését tervezi a német kereszténydemokrata-liberális koalíció. Sajtóértesülések szerint a kormánypártok megállapodtak, hogy a nyugdíjból és a kiegészítő keresetből származó jövedelem összege nem haladhatja meg az aktív időszakban elért legutolsó bruttó fizetést. A változást akár ebben az évben elfogadhatják.
Ez lényeges engedményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest, amelynek értelmében a 65 év alatti nyugdíjasok legfeljebb 400 eurót kereshettek.

Nyugdíjreformok

Spanyolország: a korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről döntött a kormány

Dánia: 2014-ig 65-ről 67 évre emelné a kormány a nyugdíjkorhatárt, amelyet hosszabb távon 70 év fölé vinnének

Németország: a berlini törvényhozás 2007 tavaszán hagyta jóvá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre történő emelését, 45 évnyi járulékfizetés után 65 évesen vissza lehet vonulni

Franciaország: a nemzetgyűlés 2010 októberében hagyta jóvá a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre történő emelését

Görögország: Athén 2010 májusában döntött a korhatár azonnali 65 évre történő emeléséről

Litvánia: a vilniusi kabinet 2010-ben döntött arról, hogy 65 évre emeli a korhatárt 2026-ig, de a törvényhozáson nem jutott keresztül a javaslat

Észtország: egy 2010. tavaszi döntés értelmében 2026-ig 65 évre emelik a korhatárt nők és férfiak számára egyaránt

Világgazdaság