Évente 3000 magyarral van kevesebb

Vajdaságban számos olyan falu van, ahol a gyermeklétszám évről évre csökken. Doroszlón volt olyan év, hogy egyetlen keresztelőt sem tartottak, ugyanakkor 61 temetést jegyeznek a halotti anyakönyvek ugyanitt.

A lap beszámolt arról, hogy Branislav Gulan, a Szerbiai Gazdasági Kamara szakmunkatársa a szerbiai falvakat vizsgálta tanulmányában, s ebből kiderül, hogy a falvak 86 százalékában csökken a lélekszám, és csak 12 százalékában emelkedik. Az elmúlt 10 évben az aktív mezőgazdasági termelők száma 904 127-ről 529 236-ra csökkent. A szakember szerint ennek oka, hogy a lakosság egy része megélhetési okokból elhagyja a falut. Persze ezzel párhuzamosan a városok túlnépesedése és nyomora növekszik. Aki nem nagygazda, annak a megélhetése rendkívül nehéz. Falun a fiatalok nem kapnak munkát, mert falvainkban nincsenek munkahelyek. Akik maradnak, azok általában alacsony képzettségűek, s számukra a kétkezi munka marad. Napszámból pedig tisztességesen megélni nem lehet.
A Secons civil szervezet kutatásai szerint a falvak 38 százalékában a háztartások szegények. A lakosság 37,8 százaléka még alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni.

A Vajdaságban a falusi lakosság 22,1 százaléka nyomorog - számolt be a Magyar Szó írása. A vajdasági magyar újság szerint számos bizonyíték van arra, hogy a társadalom nem törődik a falvakkal: sok helyütt még az ivóvíz-, a szennyvízhálózat, a telefon, a rendes, járható út vagy járda is luxusnak számít, a falusi iskolák pedig félig üresen konganak.