Ezért nem válaszolnak a HR-esek az önéletrajzokra

Az eredménytelenség legalapvetőbb oka, hogy az elküldött álláspályázat alapján a jelölt nem felelt meg a pozícióra. A Jobangel blog szerzője hangsúlyozza, hogy ez az ítélet a pályázó valós tudásától, tapasztalatától függetlenül, csupán az álláspályázat alapján is megszülethet. Blogunk szerzője az álláspályázatok formába hozását tekinti specialitásának, ezért a következőkben néhány hasznos észrevétellel szeretne segíteni az álláskeresőknek.

Elképzelhető, hogy a pályázati anyag meg sem érkezett

Ez a pont kakukktojás ebben a problémakörben, mert nem az álláspályázat javítása segíthet megoldani a problémát. Sok jelöltben fel sem merül, hogy azért nem kapott választ, mert meg sem érkezett az anyaga. Spambe került, elírta az e-mail címet, elveszett a postán. Ezért az álláspályázat elküldése után 2-3 munkanappal érdemes érdeklődni arról, hogy az megérkezett-e.

Valami hiányzik

Az álláshirdetések többségében megadják, miről is szóljon a pályázat, nagyjából azt is, mit kérnek az anyagban. Ha fényképet kérnek, akkor fényképet kell küldeni. Ha fizetési igényt kérnek, kapják meg.

Ha referenciák kapcsolati adatait kérik a pályázati anyagban, akkor Jobangel tanácsai szerint ne küldjünk semmit, komolytalan a hirdetés.

Szűkszavú, semmitmondó anyag

Az önéletrajzoknak általában a jelölt képességeiről, kompetenciáiról kellene szólnia - ez nem újdonság. Ehelyett a szakember gyakran kap a volt munkahelyek logóival, cégismertetőivel teletűzdelt önéletrajzokat, amelyekbe kétségkívül sok munkát fektettek, mégsem érnek semmit, mert hiányoznak a jelöltre vonatkozó alapvető információk.

Sokszor hiányzik a konkrét feladatok felsorolása. Például egy titkárságvezető esetén: házipénztár-kezelés, postabontás, autóflotta-ügyintézés, banki ügyintézés, beérkező számlák kezelése, rendezvényszervezés, marketing-kampány szervezése vagy annak támogatása beletartozott-e a feladatai közé? Többnyire kiderül, hogy igen, de nem került bele az önéletrajzba. Helyette a semmitmondó "általános titkársági feladatok", "napi ügyintézés", esetleg "bejövő telefonhívások fogadása" szerepel. Ezzel nem sokra megy a CV-t olvasó, hiszen az általános és a napi feladatok mindenhol mást jelentenek, az sem mindegy, hogy a bejövő telefonhívások államtitkároktól, távol-keleti üzleti partnerektől, vagy dühösen reklamáló ügyfelektől érkeznek: másféle tapasztalatot jelent mindegyik. Az HR szakember pedig azt választja, aki le tudta, vagy le merte írni pontosan, mihez ért, mit csinált.

Hiányzik a szakirányú végzettség vagy tudás

Ha az álláshirdetés szakirányú végzettséget kér, azt legtöbbször komolyan kell vennünk. Akár törvényi kötelezettség is lehet, hogy csakis szakképzett embert foglalkoztathatnak a meghirdetett pozícióban, de az is megtörténhet, hogy a munkaadó csak olyan emberben bízik, aki iskolarendszer keretei között tanulta a szakmát.

Abban az esetben, ha a szakirányú végzettség hiányzik, esetleg csak középfokú, míg a hirdetés felsőfokút ír elő, de évek óta a meghirdetett feladatkört végzi a jelentkező, talán lehet esélye az állásra. A kulcs a motivációs levél, és az, hogy az önéletrajzban is ki kell fejtenie a pályázónak, hogy miért alkalmas a feladatra. Állásinterjún akár ígéretet is lehet tenni a bizonyítvány jövőbeni megszerzésére.

A kértnél alacsonyabb szintű nyelvtudás

Többnyire az elvárások a nyelvtudás valós szintjére vonatkoznak, azaz középfokú nyelvvizsgát igénylő pozícióra érdemes jelentkezni megfelelő színvonalú nyelvtudással nyelvvizsga nélkül is. Ezt az állásinterjún általában ellenőrzik. Itt is igaz az, hogy ha elvárás a nyelvvizsga, a pályázónak az állásinterjún érdemes lehet megígérni, hogy a jövőben megszerzi a bizonyítványt. Amint megvan az állás, már küldheti is a jelentkezést a nyelvvizsgára. Esetleg hamarabb is, ha megvan rá az anyagi fedezet, miért ne vizsgázna le?

Ha a kért nyelvtudással nem rendelkezik, ne pályázzon. Nem véletlenül kérik! - tanácsolja a blogger.

Rosszul szerkesztett önéletrajz

Formai hiba, ha a pályázat áttekinthetetlen, a jelentkező nem az adott álláshoz szükséges információt emeli ki, sablont követ, emiatt elveszik a lényeges tartalom, túl hosszúra sikerül például a vázlatpontok túlzott jobbra igazítása miatt.

Tartalmi oldalról nézve előnytelen, ha az önélettrajz nem fordított kronológiai sorrendben tartalmazza a tanulmányokat, szakmai tapasztalatokat, hanem kezdi a 70-es évektől az érettségivel. Az sem célravezető, ha érdektelen, az állás és a személyiség szempontjából irreleváns információkat tartalmaz, például eladói állásra nem fontos a lakberendezői végzettség, ha valaki gépalkatrészboltba jelentkezik. Ennek legspeciálisabb esete, ha a jelölt a nem releváns végzettségeit a CV elejére, közvetlenül a személyes adatai után írja, így tovább már nem is nézik az önéletrajzát, nem is hívják interjúra.

Az életrajz nem igazodik a hirdetéshez

Súlyos hiba, ha a pályázó nem az álláshirdetésre válaszol, csak küld egy előre gyártott sablonanyagot, amelybe beleír néhány adatot magáról egyszer, és azt hiszi, ez jó lesz mindenhová. Pontosan ettől lesz alkalmatlan mindenhová!

Például ha a kiírás kiemelkedő Excel tudást kér, a jelölt pedig a számítógépes ismeretek pontban Microsoft Office-t ír, akkor nem nyert. Igen, az Office része az Excel, de az álláshirdetőt nem a Microsoft szoftvercsomagok érdeklik, ő Excelt keres - akár nem is szabad szemmel, hanem szoftveresen! Így nem fogja megtalálni, amit kért, ezért nem is érdekli az adott jelölt a továbbiakban. Egy ilyen kérésnél első helyen álljon a magas szintű Excel ismeret - természetesen csak akkor, ha az igaz is. Utána fel lehet sorolni, mit tud még a Microsoft Office-ból, és milyen szinten, de az életrajznak a hirdetés minden sorára pontosan válaszolnia kell.

Rossz helyesírás

Nem is kérdés, hogy a rossz helyesírással írt önéletrajzok nem mutatnak pozitív képet a pályázóról. Ez a legkönnyebben javítható hiba, úgyhogy elő a helyesírási szótárral!

Fércművet ne adjunk ki a kezünkből, figyelni kell a részletekre!

Az álláspályázati anyag minden szempontból legyen rendesen összeállítva, és nemcsak azért, mert ezt várják tőlünk, hanem azért is, mert erre van belső igényünk. Sok esetben alapvető elemek sincsenek meg, például a kapcsolati adatok hiányoznak.

A "mancimokus@" kezdetű e-mail cím nem megfelelő álláskereséshez, de a jelöltnek nem volt igénye egy komolyabbat regisztrálni, pedig nem kerül pénzbe, és csupán 3 percig tart. Kiküldésre kerülnek olyan önéletrajzok, amelyek még tartalmazzák az Europass logót, miközben már kivett belőle elemeket, mások benne hagyják azt is a láblécben, hogy "További információért az Europassról látogasson el...".

Ha a pályázó a céges gépet használja önéletrajzírásra, mert esetleg nincs sajátja, legalább a metaadatokból vegye ki a cég nevét, user nevét, mert az már adatbiztonsági probléma. Amennyiben ezt nem teszi meg, mi garantálja, hogy az új helyen figyel majd a céges adatok biztonságára?

A "csomag"

Az álláspályázat nem egyetlen CV-ből áll. Minimum kísérőlevél, de inkább motivációs levél, esetleg referenciamunkák (és nem referencia-kapcsolati adatok!), eddig elért eredmények leírása is része annak, amit álláspályázati anyagnak hívunk. Sőt, a fénykép is az önéletrajzon, ha kérik, ha nem. Az igényesség, ami az anyagon látszik, szintén a "csomag" része.

Jobangel
HR Blog