Fekete év lesz 2010

„A hazai gazdaság növekedési kilátásai javultak, de egy vártnál mélyebb és elhúzódó recesszió kockázata továbbra is magas” – fogalmaznak óvatosan a magyar jegybank szakértői a napokban napvilágot látott stabilizációs jelentésben.

Az óvatosság indokolt, hiszen a tavaly kora őszi optimizmusra („minket csak a válság oldalszele érint”) utóbb alaposan rácáfolt a válság. Ma már meglehetősen tisztán látszanak a közép-kelet európai régió – s benne Magyarország- kockázatai (a cikk végén, keretben olvashatók a főbb kockázatok).

Az Európai Bizottság napokban publikált előrejelzése szerint 2010-ben hazánkban 11,3 százalékos munkanélküliségi ráta várható. A 2008-as fogyasztás több, mint 10 százalékkal csökken 2010-re, köszönhetően a csökkenő reálbérnek, s az emelkedő munkanélküliség miatt növekvő bizonytalanságnak – olvasható a prognózisában.

Általános válság

A csökkenő fogyasztás a kereskedelmi ágazatot kiemelten sújtja, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás csaknem negyede a kereskedelmi vállalkozásoknál történik a Coface céginformációs cég legfrissebb, októberi elemzése szerint.

Általános válság képét idézi fel, hogy nem tudnak olyan ágazatot említeni, amely csökkenteni tudta volna a fizetésképtelenségi arányszámát - vélik a Coface-nél.

Tetőző csődhullám

A céginformációs cég a csődhullám tetőzését várja év végére, esetleg 2010 elejére, a magyar jegybank legfrissebb stabilizációs jelentése ezt 2010 végére teszi.

A jegybank nemcsak a csődráta meredek emelkedését várja, hanem a munkanélküliségét is (igaz utóbbinál csak csökkenő ütemű emelkedést, az Európai Bizottságnál valamivel optimistábban a 11 százalékos érték megközelítésére számít).

A növekedés sem segít sokat rövid távon

Mind a jegybank, mind az Európai Bizottság szerint a 2011-es év szebb lesz már, a jegybank 2010 végére vár „fordulatot” a munkaerőpiacon, az EB 2011-től. (Mindketten egyébként a gazdaság jövő évi enyhe visszaesését, s 2011-től újbóli növekedést jósolnak.) Az EB prognózisa ugyanakkor megjegyzi: a válság valószínűleg tovább mélyíti a munkaerőpiac szerkezeti problémáit, s megemlíti annak kockázatát is, hogy a növekedés nem jár együtt majd új álláshelyek létrejöttével.

(Ennek a rizikójával az EB az eurózónában is számol: 2010-ben 10,7, 2011-ben 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát várnak , jóllehet mindkét évben már gazdasági növekedésre számítanak.)

Az EB és a jegybank elemzése is alapvetően optimista abban az értelemben, hogy alapesetben a világgazdaság, s azon belül is az eurózóna javuló kilátásaival számol (bár természetesen megemlítik a lehetséges kockázatokat is).

Stresszforgatókönyv

A magyar jegybank számításokat végzett egy stresszpályával is, amit 2009-2010-ben Magyarország bejárna, ha netán „a világgazdaságot a bizalmi válság egy újabb hulláma rázza meg”, ami „kellően súlyos, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv”.

Ez az alapforgatókönyvhöz képest 5 százalékkal nagyobb gazdasági visszaesést , s jóval gyengébb forint/euró árfolyamot jelentene – a forint árfolyama 2009 utolsó negyedévében a 315 forint/eurós szintre gyengülne. (Az alappálya 2010-ben 272 forintos árfolyamszinttel számol.) A jegybank számításai szerint a hazai bankrendszernek a stresszpályán pótlólagos tőkeigénye jelentkezne, ennek mértéke (100-170 milliárd forint) azonban kezelhető lenne.

Mivel a jegybank a stresszpályával kifejezetten a bankrendszer teherbírását kívánta tesztelni, a jelentésben nem közölte, hogy ez miféle munkanélküliségi adatokhoz, s csődrátához vezetne – de ez talán jobb is így.

Megmenekül a régiónk?
Ami kedvező:

+ Az eurózóna kedvező növekedési adatai

Ami kockázat:

- Politikai instabilitás (kényszerű, népszerűtlen intézkedések >> instabil kormányok)

- A devizaalapú eladósodottság továbbra is kockázatot jelent (balti országok, Lengyelország, Románia, Bulgária, s persze Magyarország) a bankrendszer stabilitása és a növekedési kilátások szempontjából is.

- A régiós bankok nem enyhítenek a hitelezési szigoron, ezzel tovább mélyítik a recessziót, ami valószínűsíti, hogy a kilábalás legalábbis elhúzódik majd. A bankok javítani próbálják az „elszállt” hitel/betét arányt, persze jelentős különbségek vannak a régió egyes országai között.

Hazánkban az arány az agresszív betétgyűjtés, s a hitelezés visszafogása miatt jócskán csökkent az utóbbi időben, de még mindig csaknem 150 százalék az MNB adatai szerint.