Felmérés: a magyarok több mint negyede nem tud megtakarítani

A magyarok egyre nagyobb részének kihívás kijönni a jövedelméből, a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem képes megtakarítani, ez a tendencia évről évre rosszabb, nemzetközi összevetésben sem jó a kutatásban résztvevő 9 ország között – közölte a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata megbízásából készített 9 országra kiterjedő nemzetközi kutatása alapján.

Kiemelték, az adatok a pénzügyi kiszolgáltatottság aggasztó mértékére hívják fel a figyelmet, amelynek nemcsak gazdasági, hanem szociális következményei is vannak: egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés sokaknak már most is komoly krízist jelentene.

A Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának, az International Personal Finance - IPF megbízásából készült, 9 országra kiterjedő reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság csaknem fele, 47,7 százaléka legfeljebb jövedelme 20 százalékát tudja félretenni hónap végén.

A helyzet különösen aggasztó azok esetében, akik teljesen megtakarításképtelenek, jelenleg a válaszadók 27,1 százaléka fizetéstől fizetésig él. Ez az arány folyamatosan emelkedik, 2022-ben 21,1 százalék volt, 2023-ban és 2024-ben ez már meghaladta a 25 százalékot, idén pedig elérte a 27,1 százalékot - közölték.

Hozzátették, a Provident más európai piacain – Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan a lakosság 18,6 százaléka nem képes pénzt megtakarítani.

Rámutattak arra, hogy nemi különbségek is megmutatkoznak az adatokban, a nők 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud félretenni, míg a férfiak körében ez az arány 20 százalék.

A férfiak minden vizsgált kategóriában jobban állnak a megtakarítási képességek terén, ami mögött valószínűleg a továbbra is fennálló munkaerőpiaci egyenlőtlenségek húzódnak meg.

A 18–34 éves korosztály 36 százaléka a bevételeinek több mint 20 százalékát el tudja tenni, ugyanakkor 15 százalékuk egyáltalán nem képes erre. Ezzel szemben a középkorúak (35–54 évesek) fele kevesebb mint 20 százalékos arányban képes megtakarításra, ráadásul negyedüknek egyáltalán nem marad pénze a hónap végére. Az 55 év felettiek közel 40 százaléka semennyit nem tud félretenni - fűzték hozzá.

Kitértek arra, hogy az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé.

Bár a falvakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy míg az ottani lakosok 34,3 százaléka egyáltalán nem tud félretenni, addig a fővárosiak 22 százaléka szintén képtelen erre.

A felmérés kimutatta azt is hogy a lakosság megtakarítási gyakoriságában is nagy eltéréseket látni. A legnagyobb arányt, 32,4 százalékot azok képviselik, akik ugyan nem tudtak minden hónapban vagy a legtöbb hónapban pénzt félretenni, de alkalmanként, amikor lehetőségük adódott rá, mégis sikerült megtakarítaniuk.

Ez arra utal, hogy bár az anyagi helyzetük nem mindig tette lehetővé a rendszeres megtakarítást, időről időre próbálták javítani pénzügyi helyzetüket.

A lakosság 29,2 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tett félre pénzt. Az ő helyzetük rávilágít a változó gazdasági környezet kihívásaira és a folyamatosan emelkedő kiadások miatt ellehetetlenült megtakarítási képességre. Ez a csoport különösen sebezhető, hiszen egy váratlan kiadás esetén teljesen kiszolgáltatottá válik - írták a közleményben.

A válaszadók 20,8 százaléka minden hónapban vagy a legtöbb hónapban próbált spórolni, de ennek összege nem volt fix – tehát a megtakarításuk nem volt tudatos, inkább alkalmi.

A legkisebb csoportot, 12,6 százalékot képezik azok, akik minden hónapban vagy a legtöbb hónapban egy előre meghatározott összeget tettek félre, ami optimális lenne a vagyoni stabilitás eléréséhez - tájékoztattak.

fotó: unsplash