Felmondási hullám indulhat, ha az orvosoknak napi 8 órát kell rendelniük

Az orvosok számára a hatórás munkaidőt 1992 óta rögzíti kormányrendelet, amely azt mondja ki, hogy „a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak”.

A jogszabály lényegében 1992 óta nem változott, 2020-ig több kormányrendelet is megerősítette a hatórás munkavégzést. 2020-ban módosult annyiban a rendelet, hogy a fennmaradó időben kell adminisztrációt végezni. A most alkotott szabályozás értelmében azonban azt a maradék két órát az orvosok nem tölthetnék adminisztrációval, hanem kizárólag rendeléssel - mondta Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a 444-nek.

Szerint a hatórás munkavégzést nem véletlenül találták ki és tartották fenn ennyi éven keresztül. Ez nemcsak arról szólt, hogy az orvosokat ne hajszolják túl, szervezési okai is voltak. Mivel a legtöbb esetben 12 órán keresztül érthető el a szakrendelés, például 8-tól 8-ig, a két műszaknak pontosan 6-6 órára jön ki a munkaideje.

A MOK szerint a munkaidő növelése ellátásbiztonsági kockázattal jár, mert az orvosoknak túl sok beteget kell ellátniuk, de ekkora teher mellett nehéz az első és a nyolcadik órában is ugyanazt a színvonalat hozni.

Szintén beláthatatlan, hogy az új rendszer milyen problémákat fog okozni a váltott rendelők esetében, ha minden műszaknak 8-8 órát kell dolgoznia. Ez azt jelentené, hogy a szakrendelés reggel 6-kor kezdődne, este 10-kor érne véget.

Az alelnök szerint világos, hogy a jogszabállyal a munkaerőhiányt akarnák enyhíteni, de ennek nem ez a módja. 

Fotó: unsplash.com