Filléres gondokkal küzdenek a leendő olimpikonok

Körülbelül húszmilliós jutalmat és életjáradékot kaphatnak a londoni olimpián aranyérmet szerző magyar sportolók -– legalábbis a korábbi évek tapasztalata szerint. Hogy pontosan mekkora összegű állami jutalomban részesül majd például a Dombi Rudolf, Kökény Roland kajakpáros, a Kovács Katalin, Kozák Danuta, Fazekas-Zur Krisztina, Szabó Gabriella női kajaknégyes, Pars Krisztián kalapácsvető, Berki Krisztián tornász, valamint Gyurta Dániel úszó, és Szilágyi Áron kardvívó, majd csak az olimpia után derül ki. A MOB kérésére ugyanis - a sportolók érdekében - nem árulták el előre az összeget. Állításuk szerint a többmilliós juttatás lelkileg komoly terhet jelenthet egy éremesélyes sportolónak.

Az biztos, hogy most is kapnak pénzjutalmat, akik az első nyolc helyen végeznek, és az érmesek feltehetőleg legalább akkora összegre számíthatnak, mint a legutóbb, Pekingben. Akkor az arany 20, az ezüst 18, a bronz 14 millió forintot ért, míg a nyolcadik helyezés például 2 milliót. (Athénban egyébként csak a felével, 10 millióval gazdagodott a dobogó legmagasabb fokán végzett magyar olimpikon, míg 1948-ban 10 ezer forintot, 1976-ban 70 ezret, 1988-ban pedig félmillió forintot kaptak a bajnokok).

600 ezres járadék

Egy olimpiai aranyért az előző éves havi bruttó átlagkereset jár (ez 2011-ben 213 ezer forint volt). Egy aranyérem a nem kicsi inflációt figyelmen kívül hagyva és 80 éves átlagkort számolva további 115 millió forintot jelent. A két összeg együtt így 135 millió forintra rúg. Az ezüst ennek hatvan, a bronz negyven százaléka.

Az olimpiai érmesek 35 éves koruk után járadékot kérhetnek, ami edzőiket is megilleti. Minden arannyal 20 százalékkal nő a járadék, s aki legalább 5-öt ér el, az dupla összegre tarthat igényt. Büszkeségünk, az úszásban 5 olimpiai aranyat, egy ezüstöt és egy bronzot elnyert Egerszegi Krisztina ezek szerint havi 639 ezer forint járadékra jogosult. A járadék 2010 óta adómentes.

Csak testvériesen!

Persze mindez ez az egyéni érmekre vonatkozik. Csapatban külön besorolások vannak: 3-6 fős csapatban ugyanis Pekingben 14 milliót kaptak a magyarok fejenként az aranyért, 11,2-t az ezüstért, és 9,8 millió forintot a bronzért. A 13-14 fős csapatoknál kisebbek ezek a számok: az arany 12, az ezüst 9,6, míg a bronz 8,4 millió forintot ért.

Aranytábla: Mennyit ér a legfényesebb érem külföldön?

1. Olaszország: 42,6 millió forint
2. Oroszország: 31,5 millió forint
3. Franciaország: 15,2 millió forint
4. Kína: 12,8 millió forint
5. Ausztria: 7,8 millió forint

Filléres gondok

Ábrahám Attila korábbi olimpiai bajnok kajakos, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkára az MR1-Kossuth Rádió szerdai adásában elmondta, -– a közhiedelemmel ellentétben -– a magyar kajak-kenusokat egyáltalán "nem veti fel a pénz". Például a Dombi Rudolf, Kökény Roland páros körülbelül egy havi átlagfizetésnek megfelelő összegből kénytelen gazdálkodni. Ebből menedzselik a felkészülésüket a világversenyekre, beleértve az állandó edzőtáborozást, és az extra táplálkozást is.

A "filléres gondok" miatt az évek alatt több, ifiként kiváló eredményeket elért sportolót "veszített el" a sportág, mert a család nem tudta tovább finanszírozni gyermekük pályafutását -– hangsúlyozta a főtitkár.

Az idei évben 550 millió forint áll a Szövetség rendelkezésére, ez azonban -– mint fogalmazott - "távolról sem elegendő ahhoz", hogy az igazán nagy volumenű fejlesztési programokat beindítsák. Irigykedve nézzük, és epekedve vágyunk olyan összegekre, amelyeket például a társasági adókedvezményben részesülő, úgynevezett látványcsapat sportágak támogatásként kapnak egy-egy évben -– mondta Ábrahám Attila.