GKI: súlyosan megbukott a magyar gazdaságpolitika

Súlyosan megbukott az unortodoxnak nevezett magyar gazdaságpolitika, részleges vagy valódi sikerei ellenére is - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy közgazdasági konferencián szerdán Budapesten.

A Magyar gazdasági kilátások 2015-ben című konferencián Vértes András azt mondta: a beruházások Magyarországon 2011-2014 között csak az uniós forrásokból növekedtek, sem nettó hazai tőkefelhalmozás nem történt, sem külföldi tőkebeáramlás nem volt. Véleménye szerint ennek fő oka a jogbizonytalanság, a gazdasági kiszámíthatatlanság, valamint a párbeszéd hiánya.

A GKI elnöke ugyanakkor az utóbbi évek valódi sikereként értékelte egyebek mellett a túlzottdeficit-eljárás elkerülését, a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását, valamint kiemelte a jegybank alapkamat-csökkentését, amellyel olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása.

Vértes András kiemelte: lényegesen, a hazai össztermék 1 százalékának megfelelő mértékben fehéredett a gazdaság az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésével. Mindennek következtében az 5 éves lejáratú államkötvény kockázati felára jelentősen csökkent, 350-400 bázispontról 130-150 bázispont környékére, ami nagyon jelentős csökkenés, azonban látni kell azt is, hogy a román kamatfelár folyamatosan a magyar alatt van hosszú évek óta - jegyezte meg.

A 2014-es év látványos, 3,6 százalékos hazai össztermék (GDP) bővüléséről elmondta: a javulás főleg átmeneti és fenntarthatatlan folyamatokból ered. A beruházások 13 százalékkal növekedtek tavaly, de előtte 40 százalékkal csökkentek - mondta.

Hozzátette, hogy 2014 váratlanul jó mezőgazdasági év volt, több mint 10 százalékkal nőtt az agrárium termelékenysége, ami felvitte 3,6 százalékra a 3,2-3,3 százalékra várt hazai GDP-növekedést.

A GKI elnöke szerint a gazdaságpolitika az utóbbi években olyan eszközöket használt a makrogazdasági egyensúly elérésére, mint az államosítás, ágazati különadók bevezetése, amivel széles körben beavatkozott a piaci folyamatokba, "az esetek döntő többségében teljesen hibásan".

Vértes András úgy véli, az államigazgatás színvonala óriásit esett, mivel a szélsőségesen centralizált döntéshozatal sok hibához vezet. A tényleges döntési folyamat egyetlen szobában történik - fogalmazott.

Az ipari termelésre kitérve hangsúlyozta, hogy mivel az egész magyar ipart csak az export húzza, azon belül is csak a járműgyártás, Magyarország túlságosan kitett a gépkocsik iránti világméretű kereslet alakulásának. Ha ez elkezd csökkenni, súlyos feszültségeket eredményez a gazdaságban - jegyezte meg.

A GKI elnöke szerint 2015-2016 során lassuló gazdasági növekedés várható, az intézet idén 2-2,5 százalékos, jövőre 1,5-2 százalékos növekedési ütemmel számol.

Stagnáló beruházás és munkanélküliség

Forrás: GKIA GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,6 százalékos volt a növekedés, a magyar gazdaság mégsem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Az elemzésben a kutatók úgy vélekednek: a beruházások várhatóan csak stagnálnak, a fogyasztás és az exporttöbblet viszont a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.

A beruházások várhatóan változatlan szintjének oka a tavalyi magas bázis, a kifutó autóipari fejlesztések, és főként az EU-forrásokból megvalósított beruházások visszaesése. Az átlagos reálkamat a Növekedési Hitelprogram hatására kissé ugyan mérséklődött, de még mindig magas, ugyanakkor a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni.

A beruházási ráta 2014-ben az előző évi 19,9 százalékról 21,3 százalékra emelkedett, 2015-ben azonban csökken. Idén a megszűnt inflációhoz igazodva a bérkiáramlás lassul, a reálkeresetek növekedése a 2014-es 3,2 százalékról 2-2,5 százalékra lassul. A nyugdíjak reálértéke - az eltűnt infláció miatt - 2015-ben már harmadik éve emelkedik, összesen közel 8 százalékkal. A fogyasztás dinamikája azonban a lassuló bérkiáramlás ellenére 2,5 százalék körülire gyorsul a harmadik éve emelkedő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkenő hitelterhek hatására.

Az előrejelzés szerint 2015-ben visszaesésre a pénzügyi ágazatban és a mezőgazdaságban kell számítani, az ingatlanszektorban már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar és a kereskedelem fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

A munkanélküliségi ráta a december-február közötti időszakban az előző hónapokhoz képest emelkedett, ez a téli hónapokban természetes. Emellett jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás. Ezzel azonban megtört a munkanélküliségi ráta két éven át tartó, szezonális hatásoktól független csökkenése, ami nyilván nem független a választási év befejeződésétől. Idén a munkanélküliség és a foglalkoztatás már csak minimálisan javul, ez is főleg a közmunka további bővítése hatására.

Tovább terhelik a pénzügyi szektort

2015-ben még sem a keresleti, sem a kínálati oldalon nem várható hitelezési fordulat. Egyes brókercégek és kisbankok bedőlése a megbízhatóbbnak tartott külföldi befektetési lehetőségek, valamint a hazai állampapírok mellett felértékelheti a banki eszközöket is. Az események mögött sejthető nem hatékony pénzügyi felügyelet jelentős kockázatot rejt. A pórul jártak kártalanítására nem elegendő az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektetés-védelmi Alap (BEVA) forrása, ráadásul a kártérítési kötelezettséget - a jogrendet súlyosan megsértve -kiterjesztik. Ez tovább terheli a pénzügyi szektor vétlen szereplőit, de minden bizonnyal költségvetési szerepvállalásra is szükség lesz - véli a GKI.

Az idén felgyorsult a defláció, az első negyedévben átlagosan 1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az első félévben várhatóan fennmarad az árcsökkenés, a második félévben azonban már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusban és áprilisban - hosszú szünet után - ismét kamatot vágott (1,8 százalékra). Az erős forint miatt még további kis csippentések lehetségesek - olvasható az elemzésben.

MTI/HR Portal