Így akadályozná meg az ellenzék a szegénységet

Magyarországon még mindig a szegénység az egyik legnagyobb társadalmi, politikai probléma, ezért a DK felszólítja a kormánypártot, hogy tegyen többet a legelesettebbekért - mondta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke.

Az adatok elkeserítőek: Magyarország az európai felmérések szerint csupán Bulgáriát, Romániát és bizonyos vonatkozásokban Görögországot előzi meg, minden más országnál rosszabbul áll a kontinensen a szegénységet illetően - mondta az ellenzéki politikus.

Az Eurostat szerint a 7 év alattiak körében 2014-ben több mint 42 százalékos volt a szegénység, a Tárki 2014-re vonatkozó mérései szerint a 18 és 24 év közöttiek 18, a 18 év alattiak 17 százaléka szegény, az MTA idei adatai azt mutatják, hogy a háztartások 37 százaléka szegény, a különböző vizsgálatok szerint Magyarországon mintegy 4 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, illetve a környékén - sorolta Niedermüller Péter.

A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor valamilyen megmagyarázhatatlan okból befejezte a létminimum alattiakra vonatkozó statisztika készítését - fűzte hozzá.

Ez a szegénységi ráta a több mint fél évtizede kormányzó erők szégyene, amelyek magukra hagyják a legkiszolgáltatottabbakat, ám eközben minden törvényes és törvénytelen eszközzel támogatják a hozzájuk közel állókat - mondta az ellenzéki politikus.

A szegénység újratermelődésének alapvető oka Magyarországon a munkanélküliség és az alulképzettség, ráadásul a szociális kiadások évről évre csökkennek, a kormánytöbbség az önkormányzatokhoz telepítette a szociális ügyeket, ám a szegényebb helyhatóságoknak erre nem futja - mondta. Ezeken a településeken a központi költségvetésnek kellene segítenie - tette hozzá Niedermüller Péter.

A DK felszólítja a kormányt, hogy a következő évi költségvetésben fordítson többet a szegények támogatására - jelentette ki a DK alelnöke.

Az MSZP is ezt kéri

A szegénység elleni fellépés szükségességét hangsúlyozták az MSZP vezetői is a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt tartott szombati sajtótájékoztatójukon.

Botka László, a párt országos választmányának elnöke hangsúlyozta: a testület szombaton megemlékezett arról, hogy 1992-ben az ENSZ Közgyűlése október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává tette, és ez alkalomból a választmány állásfoglalást fogadott el. Ebben azt követelik: a közszféra mintegy 700 ezer dolgozója kapjon 50 százalékos fizetésemelést, emeljék meg a minimálbért nettó 100 ezer forintra, valamint a 28 500 forintos minimálnyugdíjat emeljék 50 ezer forintra.

Utóbbival kapcsolatban kiemelte: az Orbán-kormány öt év alatt egyetlen fillérrel sem emelte ezt az összeget, holott mintegy 70 ezer embert érint. Véleménye szerint követeléseikre megvan a fedezet, a kérdés az, hogy a kormány szándéka is megvan-e erre, vagy presztízsberuházásokra költ, mint például a Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostorba költöztetésére. Ez 19 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, ami több, mint amennyit a magyar költségvetés a közgyógyellátásra költ, illetve több, mint 14 ezer gyerek után járó családi pótlék - mondta a választmányi elnök.

Botka László úgy fogalmazott: 2015-ben Magyarország legnagyobb baja, a Fidesz-kormány legnagyobb bűne a növekvő szegénység. A kormány hivatalos statisztikái is azt mutatják - tette hozzá -, hogy a magyar lakosság több mint 40 százaléka a létminimum alatt él, az adóhatóság adataiból pedig az derül ki, hogy Magyarországon a dolgozói szegénység is jelentősen növekszik. Ismertetése szerint több mint 1 millió olyan adófizető állampolgár van, akinek a nettó jövedelme nem éri el a kormányzat által is hivatalosnak tekintett létminimumot.

Tóbiás József, az MSZP elnöke a dolgozói szegénységre hívta fel a figyelmet, azt mondta: Magyarország működőképességét veszélyezteti az alacsony bér. Hangsúlyozta: követelik a kormánytól, hogy a kétéves költségvetést még ebben az évben módosítsa, és tegye lehetővé, hogy a 700 ezer közszférában dolgozó pedagógust, ápolót, szociális munkást, könyvtárost és mindenkit, aki ezen a területen tisztességes munkát folytat, tisztességes bér illessen meg.

"Nem lehet elmenni ezen helyzet mellett, mert aki ezt teszi, valójában Magyarország hosszú távú jövőjét ássa alá" - hangsúlyozta az elnök, aki szerint Magyarország így is leszakadóban van Európától. Szerinte ha a költségvetés nem változtat a közszféra fizetésén, hosszú-hosszú időnek kell eltelnie, amíg a fizetések alapján fel lehet zárkóztatni Magyarországot Európához.

Tóbiás József szerint a kétéves költségvetés bebetonozta a fizetéseket. Hozzátette: a kormánynak az elmúlt öt évben az lett volna a dolga, hogy az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel állapodjon meg a bérekről és a munkavállalói jogokról.

LMP: nő az elszegényedés

Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő az MTI-nek telefonon kifejtette: a szegények és a gazdagok közötti szakadék évről évre mélyül. Szerinte a világ döntéshozóinak be kellene látniuk, hogy emögött az a neoliberális gazdasági modell áll, amely szinte kizárólag a multinacionális cégek érdekeit szolgálja ki, szemben a dolgozó emberekével.

Ez így van Magyarországon is - mondta -, a Fidesz minden korábbi ígéretével szemben nem az emberek pártjára állt, hanem "összeszerelő országgá süllyesztette" Magyarországot.

Schmuck Erzsébet szerint ennek egyenes következménye, hogy mára Magyarországon a szegénység nem elszigetelt probléma: a középosztályra is kiterjed, egyre többen élnek egyik hónapról a másikra, a hivatalos statisztikák szerint csaknem másfél millió ember él szegénységben, az adózók csaknem fele, 2,2 millió ember keres a létminimum alatt.

Az LMP-s képviselő úgy fogalmazott: a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatókban Magyarország sosem állt jól, de a gazdasági válság begyűrűzésével, valamint a jelenlegi és a korábbi kormányok "zsákutcás társadalom- és gazdaságpolitikája miatt" az adatok drámaian romlottak.

Pártja megoldási javaslatai közül kiemelte a mostani segélyezési rendszer felváltását minimumjövedelemmel, a többkulcsos adórendszer visszaállítását és a minimálbérnek a létminimum szintjére emelését.


bhz \ bki \ ppd