Jön a sárgacsekk-adó - minden munkavállalónak meg kell fizetnie
A parlament hétfőn döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről. A fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a nemzeti bankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették. A 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is. Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.
A pénzügyi tranzakciós illeték ötlete a Széll Kálmán-terv új változatában jelent meg először. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékről szóló törvényjavaslat benyújtását májusban azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartásához pótlólagos intézkedések szükségesek. E költségvetési korrekciók egyik eleme a tranzakciós illeték, amely - a tárcavezető indoklása szerint - illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben.
A miniszter akkor további érvként említette, hogy az illeték rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Matolcsy György részletes indoklásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték hatálya nem terjed majd ki a jegybankra és a kincstár pénzügyi műveleteire.
Ez a koncepció azonban megváltozott, miután a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részét képező háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés nagy részét a tranzakciós illetékből fedezné: száz-százmilliárd forintot várva attól, hogy a fizetési kötelezettséget a jegybankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.
A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt.
Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy az európai uniós szabályok szerint a központi bankokra nem vethető ki tranzakciós adó, azt pedig blöffnek minősítette, hogy a kormány illetéknek hívja az új terhet. Így újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ami kizárja, hogy az illetékbevétel a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés fedezete legyen - mondta az LMP képviselője.
A Fidesz-frakcióvezető erre úgy válaszolt: a kormányoldal több mint háromszázmilliárd forintos bevételre számít a következő évben a tranzakciós illetékből, ezt pedig a munkahelyek védelmére és új állások teremtésére fordítják majd.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) közleményében úgy fogalmaz: a munkahelyvédelmi akcióterv beismerése annak, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika képtelen új munkahelyeket teremteni, ezért kellett "kapkodva, korrekt előkészítés, előzetes hatásvizsgálat nélkül kivetni a pénzügyi tranzakciós illetéket".
Hangsúlyozzák, hogy az új terhet minden munkavállalónak meg kell fizetnie, azoknak is, akiket az "igazságtalan és aránytalan" egykulcsos szja is sújt. Ahelyett veti ki a kormány ezt az adót, hogy bevezette volna a progresszív adózást, amely messze fedezte volna a munkahelymegőrzés akciótervének költségeit - fogalmaz az ASZSZ.
Úgy vélik: a munkahelyvédelmi akcióterv hivatott elterelni a figyelmet az "új Munka törvénykönyve keresetcsökkentő hatásáról, a nagyarányú munkanélküliségről, a valódi párbeszéd hiányáról és a nyögvenyelős nemzeti konzultáció nem éppen sikeres fogadtatásáról".
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, mivel az nem a spekulánsok, hanem a szegény emberek pénzmozgásait sújtja.
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese hétfőn azt mondta, az új tehernek már a neve is hamis, mivel azt csak akkor lehetne illetékként kezelni, ha az állam az abból befolyó bevételekből közvetlenül fedezne valamilyen szolgáltatást. "Sok kicsi sokra megy" - válaszolta a politikus arra a kérdésre, hogy a változtatások mennyivel nehezíthetik majd meg a háztartások életét.
Kiemelte, a kormány a sárgacsekk-adóval "jégszekrényben tartja" a magyar gazdaságot és a belföldi fogyasztást, így az Orbán Viktor kormányfő által ismertetett munkahelyvédelmi akcióterv sem érheti el a célját.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese emellett kitért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a tranzakciós illetékről szóló előterjesztéshez múlt pénteken benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatára is, amely szerinte tévesen kelti azt a látszatot, hogy a sárgacsekk-adó nem vonatkozik a hitelügyletekre, a valóságban ugyanis csak a hitelfelvétel kap mentességet, a törlesztőrészletek fizetése nem.
Józsa István tájékoztatója végén összegzésként azt mondta, szerintük új adók helyett inkább a gazdaság teljesítőképességét kellene javítani azért, hogy "ne az emberektől kelljen elszedni a pénzt".
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.
A pénzügyi tranzakciós illeték ötlete a Széll Kálmán-terv új változatában jelent meg először. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékről szóló törvényjavaslat benyújtását májusban azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartásához pótlólagos intézkedések szükségesek. E költségvetési korrekciók egyik eleme a tranzakciós illeték, amely - a tárcavezető indoklása szerint - illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben.
A miniszter akkor további érvként említette, hogy az illeték rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Matolcsy György részletes indoklásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték hatálya nem terjed majd ki a jegybankra és a kincstár pénzügyi műveleteire.
Ez a koncepció azonban megváltozott, miután a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részét képező háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés nagy részét a tranzakciós illetékből fedezné: száz-százmilliárd forintot várva attól, hogy a fizetési kötelezettséget a jegybankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik.
Rogán: a spekulációs jegybanki műveleteknek is gátat szabhat az illeték kiterjesztése
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.
LMP: nem illeték, hanem teher
A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt.
Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy az európai uniós szabályok szerint a központi bankokra nem vethető ki tranzakciós adó, azt pedig blöffnek minősítette, hogy a kormány illetéknek hívja az új terhet. Így újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ami kizárja, hogy az illetékbevétel a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés fedezete legyen - mondta az LMP képviselője.
A Fidesz-frakcióvezető erre úgy válaszolt: a kormányoldal több mint háromszázmilliárd forintos bevételre számít a következő évben a tranzakciós illetékből, ezt pedig a munkahelyek védelmére és új állások teremtésére fordítják majd.
Az Autonómok szerint a mindennapi költségeket növeli az új teher
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) közleményében úgy fogalmaz: a munkahelyvédelmi akcióterv beismerése annak, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika képtelen új munkahelyeket teremteni, ezért kellett "kapkodva, korrekt előkészítés, előzetes hatásvizsgálat nélkül kivetni a pénzügyi tranzakciós illetéket".
Hangsúlyozzák, hogy az új terhet minden munkavállalónak meg kell fizetnie, azoknak is, akiket az "igazságtalan és aránytalan" egykulcsos szja is sújt. Ahelyett veti ki a kormány ezt az adót, hogy bevezette volna a progresszív adózást, amely messze fedezte volna a munkahelymegőrzés akciótervének költségeit - fogalmaz az ASZSZ.
Úgy vélik: a munkahelyvédelmi akcióterv hivatott elterelni a figyelmet az "új Munka törvénykönyve keresetcsökkentő hatásáról, a nagyarányú munkanélküliségről, a valódi párbeszéd hiányáról és a nyögvenyelős nemzeti konzultáció nem éppen sikeres fogadtatásáról".
MSZP: a spekulánsok helyett a szegényeket sújtja a sárgacsekk-adó
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, mivel az nem a spekulánsok, hanem a szegény emberek pénzmozgásait sújtja.
Józsa István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese hétfőn azt mondta, az új tehernek már a neve is hamis, mivel azt csak akkor lehetne illetékként kezelni, ha az állam az abból befolyó bevételekből közvetlenül fedezne valamilyen szolgáltatást. "Sok kicsi sokra megy" - válaszolta a politikus arra a kérdésre, hogy a változtatások mennyivel nehezíthetik majd meg a háztartások életét.
Kiemelte, a kormány a sárgacsekk-adóval "jégszekrényben tartja" a magyar gazdaságot és a belföldi fogyasztást, így az Orbán Viktor kormányfő által ismertetett munkahelyvédelmi akcióterv sem érheti el a célját.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese emellett kitért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a tranzakciós illetékről szóló előterjesztéshez múlt pénteken benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatára is, amely szerinte tévesen kelti azt a látszatot, hogy a sárgacsekk-adó nem vonatkozik a hitelügyletekre, a valóságban ugyanis csak a hitelfelvétel kap mentességet, a törlesztőrészletek fizetése nem.
Józsa István tájékoztatója végén összegzésként azt mondta, szerintük új adók helyett inkább a gazdaság teljesítőképességét kellene javítani azért, hogy "ne az emberektől kelljen elszedni a pénzt".
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Így teszi le a névjegyét egy új vezető