Jószándékú rossz adók
A magyar gazdaság nehezen viseli a négyévenkénti választásokat, a politikai érdekek gazdasági érvek elé helyezését - derült ki a BKIK és a PMKIK mai közös sajtótájékoztatóján.
A 2006. évi költségvetés - mely az idei 1 000 milliárd forintos hiánycélnál 465 milliárd forinttal nagyobb deficittel számol - alapvetően az állampolgárok érdekeit szolgálja, így a vállalkozások helyzetének javítása céljából megfogalmazott javaslatok nagy többsége csak a következő kormányzati ciklusban valósulhat meg - hangzott el a Budapesti, valamint a Pesti Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mai közös sajtótájékoztatóján. A két kamara véleménye szerint az állampolgárok életszínvonalát a gazdaság teljesítménye befolyásolja, így előbb a ezen a területen kellene javulást elérni, s a megtermelt értékekből a többletkiadásokat finanszírozni.
Az új adótörvényekben nem jelenik meg a foglalkoztatási szerkezet dinamikus átalakítása sem. A bérek és jövedelmek közterhei nagyon magasak, így a versenyképesség legfőbb akadályát jelentik, a költségvetés számára mégsem biztosítanak elegendő forrást, mivel csak nagyon kevés adófizetőre hárulnak ezek a költségek. A 6-800 ezer láthatatlan munkavégző státuszának legalizálása nem történik meg, a kormány által létrehozott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alig 15 szakma képviselőinek érhető el, számukra is csak jelentős anyagi terhek árán.
Bár az egykulcsos adórendszer bevezetése számos országban, köztünk szomszédainknál is jól bevált, a hazai jövedelmek óriási eltérései miatt a kamarák nem javasolják annak bevezetését. Ugyanakkor elhibázott lépésnek tartják a határok jövő évi átalakítását is, mivel a felső kulcs két százalékpontos csökkentése nem áll összhangban az alsó határ 1,5 millióról 1,55 millióra való emelésével. A minimálbér megemelése és a végzettségtől függően három szintű minimálbér alkalmazását is támogatják, ugyanakkor csak egy későbbi időpontban, mivel a megemelkedő költségek 70 milliárd forint többletkiadást okoznának a cégeknek.
A BKIK és a PMKIK ezen felül aggódik amiatt is, hogy a kormány csak 2008. január elsejétől szüntetné meg a - szerintük igazságtalan és rendszeridegen - iparűzési adót. Véleményük szerint egy esetleges uniós precedensértékű per esetén kapkodva és átgondolatlanul kellene új megoldást találni az önkormányzatokat jelenleg komoly bevételhez juttató rendszer helyett.
Az új adótörvényekben nem jelenik meg a foglalkoztatási szerkezet dinamikus átalakítása sem. A bérek és jövedelmek közterhei nagyon magasak, így a versenyképesség legfőbb akadályát jelentik, a költségvetés számára mégsem biztosítanak elegendő forrást, mivel csak nagyon kevés adófizetőre hárulnak ezek a költségek. A 6-800 ezer láthatatlan munkavégző státuszának legalizálása nem történik meg, a kormány által létrehozott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alig 15 szakma képviselőinek érhető el, számukra is csak jelentős anyagi terhek árán.
Bár az egykulcsos adórendszer bevezetése számos országban, köztünk szomszédainknál is jól bevált, a hazai jövedelmek óriási eltérései miatt a kamarák nem javasolják annak bevezetését. Ugyanakkor elhibázott lépésnek tartják a határok jövő évi átalakítását is, mivel a felső kulcs két százalékpontos csökkentése nem áll összhangban az alsó határ 1,5 millióról 1,55 millióra való emelésével. A minimálbér megemelése és a végzettségtől függően három szintű minimálbér alkalmazását is támogatják, ugyanakkor csak egy későbbi időpontban, mivel a megemelkedő költségek 70 milliárd forint többletkiadást okoznának a cégeknek.
A BKIK és a PMKIK ezen felül aggódik amiatt is, hogy a kormány csak 2008. január elsejétől szüntetné meg a - szerintük igazságtalan és rendszeridegen - iparűzési adót. Véleményük szerint egy esetleges uniós precedensértékű per esetén kapkodva és átgondolatlanul kellene új megoldást találni az önkormányzatokat jelenleg komoly bevételhez juttató rendszer helyett.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni