Karrier Pápua Új-Guineában – egy magyar mérnök szemével

Az épp a nyári szünetét töltő mérnök a HelloKarrier-t most a kaland kezdeteibe avatta be...

A kenyér és a tej mindenesetre helyi mércével drága...Egy liter tej és egy fél kg kenyér 5-600 forint körüli összeget kóstál. A magyarázat egyszerű: utóbbiakat jobbára a külföldi munkavállalók és a turisták vásárolják... A helyiek jobbára a fenti gyümölcsökön, továbbá rizsen, édeskrumplin és mindenféle levélzöldségeken élnek... A rizs például "nagyüzemben" fogy. Péterék takarítónőjének családjában például napi szinten is kilószámra.

Vonzotta a különleges helyszín

De mi késztet egy magyar villamosmérnököt arra, hogy pont egy Európától, repülőgéppel is 30 órányira  lévő országot szemeljen ki a szakmai tapasztalat-bővítésre?  Pétert főként a különleges helyszín, továbbá az oktatói pozíció lehetősége kecsegtette. És amúgy is rendelkezik világutazói vénával.

Utazós családban nőtt fel

"2005-ben végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2008-ig doktorandusz, később tanársegéd, adjunktus lettem a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszéken. Már itt szóba került - a dékán úr gyakran hangoztatja - hogy jót tenne az intézménynek egy-egy kolléga külföldi tapasztalatgyűjtése. Plusz túraimádó famíliából jövök. Fiatalon a családommal rengeteget utaztunk, sátoroztunk, bejártuk Európát. Később a feleségemmel – akkor még barátnőmel - felfedeztük Bosznia-Hercegovinát, Szarajevót is. Ez akkora szerelem volt, hogy szarajevói élményeimmel egy netes szakblogot kiegészítve még útikönyvírásra is felkértek, mert a kiadó-vezetőnek megtetszett, amit csinálok. (Hobbiként azóta is rendszeresen szerkesztek útikönyveket...)

Így munkavállalási célból   - e miatt 2012-13 óta böngészgettem online ajánlatokat  - se akartam szokványos helyszínt választani."  A másik fő szál az oktatói munka volt.  "...a válság óta nehezebb ilyen külföldi pozíciókat megcsípni, mint kutatóit... Igaz, az USA-ban például lett volna rá lehetőség. De ott meg az egyetem nem tartozott az élvonalba."

Egy évvel ezelőtt kezdett

Péter így 2013. októberében jelentkezett Pápua Új-Guineai állására. A felkészülés, az állásinterjú és a vízumügyintézések lépcsőit végigjárva 2015. február 2-án kezdhetett, miután feleségével az országba érkeztek. "A pályázatom elküldése után publikációkat kértek be. Majd egy öt-hat fős panel - többek közt az oktatási, a kutatási vezető és a HR-es - interjúztatott le bő félórában, telefonon."

A mérnök mindenesetre arról számolt be: nem nehéz a helyiekkel szót érteni. A Pápua Új-Guinea-i kollégák viszont hajlamosak a halogatásra, míg a diákok, ha csak tehetik, szívesebben úsznának a kisebb ellenállás irányába. Az előadótermek is egyszerűek. Sokban nincs légkondi és többet kell a diákoknak táblázni is.

Jellemzőek a 20-30 perces késések

"Angolul mindenki jól beszél, hiszen az ittlévő oktatók 40%-a külföldről jön... A kollégákra viszont jellemző az "Ej, ráérünk arra még" szemlélet, a megbeszéltekhez képest 20-30 perces késés. Egy, a bejárati ajtónkra szükséges szúnyoghálóra is például heteket kellett várnunk...

Ugyanakkor a pozitív megerősítést nagyon igénylik: a jól végzett projektek végén illik mindenkinek legalább e-mailben gratulálni... Emellett a diákok is gyakran próbálkoznak be különféle trükkökkel: rendszeresen követelnek könnyítéseket vagy írnak beadványokat, tiltakoznak a túlzónak tartott követelmények miatt, amit Magyarországon eddig sosem tapasztaltam. A tényleg élvonalbeli tanulók ugyanakkor rendkívül hálásak a tudásért, élményt jelent nekik, ha fejlődhetnek, ha újat tanulhatnak."

Ott a mérnöki pálya felemelkedési lehetőség

Nem véletlenül. Amellett, hogy a krónikus mérnökhiány mára Európa gazdaságát is veszélyezteti, Pápua Új-Guineában, ahol  csak minden ötödik háztartás van ellátva villamos-energiával, a mérnöki pálya felemelkedési lehetőség. Sok családnak ez az egyetlen esélye, hogy a fiatal kiemelkedjen a szegénységből, hogy tisztességes egzisztenciához jusson. "Lakás, autó, urbanizált körülmények, jó fizetés a piacképes mérnök jutalma."

Félmillió forint egy tanév

De csak a kiemelkedő tanulmányi eredményt produkáló pár százalék részesülhet állami ösztöndíjban. A képzés máskülönben önköltséges: átszámítva kb. 4-500 ezer Ft egy tanév ára, de mindez bentlakással, napi háromszori étkezéssel akár 1 millió 800 ezer forint körüli összegre is rúghat... Viszont gyakori, hogy céges támogatásokkal, különféle tanulmányi ösztöndíjakkal hatékonyan felturbózhatóak a rendelkezésre álló összegek. Érdekesség: az elsőéves mérnökök tandíjába beépítették egy laptop árát is... Így azt minden, a tanulmányait megkezdő diák kap. A tanulmányok végén egyébként itt is van Career Day, állásajánlatokkal és mérnökvadász, pápua új-guineai cégekkel. Ráadásul egy helyi mobiltársaság is gőzerővel tervez inkubátor-házat - tehetségkutatással, 3-ad, 4-ed éves mérnökök bevonásával.

A kunyhóban élők is követelik a Facebookot

 
És bár az emberek kevesebb, mint 20% -a él urbanizált körülmények között, egy kormányprogram elvben 2030-ra irányozta elő a fejlesztéseket, a háztartások legalább 75%-ának ellátását villamosenergiával. A fejlődés igénye azonban a zömében kunyhókban élő lakosságnál is tettenérhető. "Már ismerik és követelik a Facebook-ot, a Twitter-t, az internetet, a wi-fi-t. A mobiltelefonok száma is megugrott az országban: míg öt éve alig öt, addig mára már közel 40 %-uk rendelkezik valamilyen kezdetleges mobillal. A kertészem például - aki a mobilján tartja reklámból a szakmai portfóliója fotóit - mindig nálunk tölti fel, mert nála egyelőre nincs áram."

Optimisták és könnyedek az emberek

Mindemellett az emberek az országban optimisták, jókedélyűek és könnyedek. És habár nem veti fel őket a pénz, mégis előszeretettel "divatoznak", szeretnék követni a nyugati trendeket és szórják el a fizetésüket az utalás utáni pár napban. "...amikor csak tehetik, járják a turkálókat, lelkesen vadásszák a nyugati márkákat. Érdekes látni, hogy egyre több helyen váltják fel a trendi márkatermékek a tradicionális törzsi ruházatot."

Takács Gabriella