Kevesebb munkaidő, kevesebb bér, állami támogatással Csehországban
A cseh szenátus jóváhagyta a különleges helyzetek, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa miatt lerövidített munkaidő után járó csökkentett bérek állami támogatását.
Miután az alsóház egy hónapja jóváhagyta a jogszabályt, hatálybalépéséhez már csak az államfő aláírása szükséges. Milos Zeman korábban közölte, hogy nincs kifogása a törvény ellen.
A jogszabály szerint arról, hogy kialakult-e ilyen helyzet, és életbe lehet-e léptetni az intézkedést, a kormány fog dönteni. A kormánydöntés után azok a cégek, amelyek már nem tudják teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat, a dolgozókat nem bocsátják el, hanem korábbi fizetésük 70 százalékáért tovább alkalmazzák őket. A korábbi bér 50 százalékát a munkaadó állja, míg 20 százalékot az állam ad hozzá. A válságba jutott cégeknek a szabályok szerint kérniük kell az állam támogatását, minden egyes esetről külön dönt a kormány.
Az intézkedés olyan cégekre vonatkozna, amelyek a különleges helyzet következtében a munkaidő 20-40 százalékos csökkentésére kényszerülnének. A legnagyobb vita az elmúlt hónapokban arról folyt, hogy a csökkentett bér mekkora részét fizesse a munkaadó, és mekkorát az állam. A szakszervezetek például a bér 90 százalékát követelték, amelyből 45 százalékot a munkaadó, 45 százalékot az állam fizetett volna.
A cégek legfeljebb hat hónapig kaphatnak állami támogatást a bérekre, ismételt kérés esetén ez hat hónappal meghosszabbítható. A cseh kormánynak a németországi úgynevezett kurzarbeit szolgált modellül, amelyet jó megoldásnak tart a gazdasági válságok túlélésére. A munkaadók viszont életképtelennek minősítették az elképzelést. A tervek szerint a „cseh kurzarbeit” legkésőbb jövőre hatályba lép.
A nagy munkaadókat tömörítő ipari és közlekedési szövetség szerint a kormány javaslata nem eléggé ösztönző a cégek számára, hogy válság esetén is fenntartsák a munkahelyeket. Korábban Milan Mostyn, a szövetség szóvivője kifejtette: az eddigi szabályozás szerint válság esetén a cégek a bérek 60 százalékát fizetik alkalmazottaiknak, az új szabályozás ezt most 50 százalékra csökkenti; a különbség nagyon kevés.
A csehországi cégeknek már a jelenlegi szabályozás alapján is lehetőségük van alkalmazni bizonyos esetekben a csökkentett munkaidőt csökkentett bérrel, de állami támogatás nélkül. Az elmúlt években több száz cseh cég élt ezzel a lehetőséggel. A válság elmúlása, a megrendelések növekedése után fokozatosan visszaállítják a teljes munkaidőt és béreket.
A jogszabály szerint arról, hogy kialakult-e ilyen helyzet, és életbe lehet-e léptetni az intézkedést, a kormány fog dönteni. A kormánydöntés után azok a cégek, amelyek már nem tudják teljes munkaidőben foglalkoztatni alkalmazottaikat, a dolgozókat nem bocsátják el, hanem korábbi fizetésük 70 százalékáért tovább alkalmazzák őket. A korábbi bér 50 százalékát a munkaadó állja, míg 20 százalékot az állam ad hozzá. A válságba jutott cégeknek a szabályok szerint kérniük kell az állam támogatását, minden egyes esetről külön dönt a kormány.
Az intézkedés olyan cégekre vonatkozna, amelyek a különleges helyzet következtében a munkaidő 20-40 százalékos csökkentésére kényszerülnének. A legnagyobb vita az elmúlt hónapokban arról folyt, hogy a csökkentett bér mekkora részét fizesse a munkaadó, és mekkorát az állam. A szakszervezetek például a bér 90 százalékát követelték, amelyből 45 százalékot a munkaadó, 45 százalékot az állam fizetett volna.
A cégek legfeljebb hat hónapig kaphatnak állami támogatást a bérekre, ismételt kérés esetén ez hat hónappal meghosszabbítható. A cseh kormánynak a németországi úgynevezett kurzarbeit szolgált modellül, amelyet jó megoldásnak tart a gazdasági válságok túlélésére. A munkaadók viszont életképtelennek minősítették az elképzelést. A tervek szerint a „cseh kurzarbeit” legkésőbb jövőre hatályba lép.
A nagy munkaadókat tömörítő ipari és közlekedési szövetség szerint a kormány javaslata nem eléggé ösztönző a cégek számára, hogy válság esetén is fenntartsák a munkahelyeket. Korábban Milan Mostyn, a szövetség szóvivője kifejtette: az eddigi szabályozás szerint válság esetén a cégek a bérek 60 százalékát fizetik alkalmazottaiknak, az új szabályozás ezt most 50 százalékra csökkenti; a különbség nagyon kevés.
A csehországi cégeknek már a jelenlegi szabályozás alapján is lehetőségük van alkalmazni bizonyos esetekben a csökkentett munkaidőt csökkentett bérrel, de állami támogatás nélkül. Az elmúlt években több száz cseh cég élt ezzel a lehetőséggel. A válság elmúlása, a megrendelések növekedése után fokozatosan visszaállítják a teljes munkaidőt és béreket.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról