Könnyebbé válhat a munkavállalás az európai térségben
A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) segíti a munkavállalást az európai térségben. Egyelőre a formális képzések besorolása történt meg.
Betöltöttük azt az űrt, amely az eltérő, nemzeti hatáskörben lévő oklevelek képzési szintjeinek problematikájából fakad - mondta dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR) érintő sajtótájékoztatón február 24-én.
Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló 2008. évi európai uniós ajánlás kérte fel a tagállamokat, hogy hozzák létre saját nemzeti képesítési keretrendszerüket és biztosítsák az EKKR-rel történő megfeleltetést - mondta Maruzsa Zoltán.
A munkát az oktatásért felelős három ágazat - köz- és felsőoktatás, valamint szakképzés - végezte az ehhez kapcsolódó három európai uniós projekt részeredményeinek felhasználásával.
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: az EKKR-t felügyelő Tanácsadó Testület február 3-án Brüsszelben elfogadta az MKKR bevezetéséről és az EKKR-rel való megfeleltetésről szóló jelentést, amely csaknem hétéves munka lezárása.
Az ajánlás értelmében minden uniós tagállamban kiadott új bizonyítványnak és oklevélnek hivatkozást kell tartalmaznia arról, hogy az adott képesítés a nemzeti és az európai keretrendszer mely szintjének felel meg. A cél az, hogy európai szinten átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljon az egyes országokban megszerezhető képesítések tartalma.
Az MKKR az EKKR-rel kompatibilis rendszerbe foglalja a különböző szinteken és formákban folyó képzések végén Magyarországon kiadott képesítéseket, illetve egységes szempontrendszer szerint mutatja be az egyes szinteken a tanulási eredményeken alapuló követelményeket. Az MKKR nyolc szintre sorolja be a képesítéseket négy deskriptor - a tudás, a képességek, az attitűd, valamint az önállóság és felelősségvállalás - mentén.
Az MKKR elkészülését többéves szakmai fejlesztő munka és nemzetközi egyeztetési folyamat, illetve a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása előzte meg.
Az előttünk álló legfontosabb feladat az összehangolás és szinkronizálás az első négy szintre vonatkozóan, melyek közül az általános iskola 4. osztályának az 1., az általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványnak a 2., a középfokú végzettségnek a 3., a szakképesítésnek pedig a 4. szint felel meg – jelentette ki Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: várhatóan nyár végére készül el az a kormányrendelet, amely szabályozza, hogy a szintjelölések bekerüljenek a kibocsátott oklevelekbe.
Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szakképzés lényegében a 3., a 4., az 5. és a 6. szintet érinti. A képesítések besorolása 100 szakember bevonásával, illetve munkaerő-piaci szereplők megkérdezésével történt. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szakiskolákban megszerezhető szakképesítéseket a 4. szintre sorolták be, míg az 5. szinten egyszerre szerepelnek a technikusi szakmák, valamint a felsőoktatási szakképesítések.
Dr. Maruzsa Zoltán megjegyezte: a felsőoktatáshoz tartozó szintek közül az 5. a felsőoktatási szakképzést, a 6. az alapképzést, a 7. a mesterképzést, a 8. szint pedig a doktori képzést jelöli. Hozzátette: annak érdekében, hogy az 5. szinten található technikusi szakmák és a felsőoktatási szakképesítések valóban egy szintre kerüljenek, új OKJ kiadását tervezik, melynek célja a kettő összefésülése.
Az MKKR lényege, hogy segíti a munkavállalást az európai térségben – fogalmazta meg Maruzsa Zoltán, majd hozzáfűzte: egyelőre a formális képzések besorolása történt meg, de tervezik az informális és a nem formális képzések szintekre történő besorolását is, melyet azonban validációs folyamatnak kell megelőznie.
Edupress.hu
Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló 2008. évi európai uniós ajánlás kérte fel a tagállamokat, hogy hozzák létre saját nemzeti képesítési keretrendszerüket és biztosítsák az EKKR-rel történő megfeleltetést - mondta Maruzsa Zoltán.
A munkát az oktatásért felelős három ágazat - köz- és felsőoktatás, valamint szakképzés - végezte az ehhez kapcsolódó három európai uniós projekt részeredményeinek felhasználásával.
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hozzátette: az EKKR-t felügyelő Tanácsadó Testület február 3-án Brüsszelben elfogadta az MKKR bevezetéséről és az EKKR-rel való megfeleltetésről szóló jelentést, amely csaknem hétéves munka lezárása.
Az ajánlás értelmében minden uniós tagállamban kiadott új bizonyítványnak és oklevélnek hivatkozást kell tartalmaznia arról, hogy az adott képesítés a nemzeti és az európai keretrendszer mely szintjének felel meg. A cél az, hogy európai szinten átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljon az egyes országokban megszerezhető képesítések tartalma.
Az MKKR az EKKR-rel kompatibilis rendszerbe foglalja a különböző szinteken és formákban folyó képzések végén Magyarországon kiadott képesítéseket, illetve egységes szempontrendszer szerint mutatja be az egyes szinteken a tanulási eredményeken alapuló követelményeket. Az MKKR nyolc szintre sorolja be a képesítéseket négy deskriptor - a tudás, a képességek, az attitűd, valamint az önállóság és felelősségvállalás - mentén.
Az MKKR elkészülését többéves szakmai fejlesztő munka és nemzetközi egyeztetési folyamat, illetve a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása előzte meg.
Az előttünk álló legfontosabb feladat az összehangolás és szinkronizálás az első négy szintre vonatkozóan, melyek közül az általános iskola 4. osztályának az 1., az általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványnak a 2., a középfokú végzettségnek a 3., a szakképesítésnek pedig a 4. szint felel meg – jelentette ki Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: várhatóan nyár végére készül el az a kormányrendelet, amely szabályozza, hogy a szintjelölések bekerüljenek a kibocsátott oklevelekbe.
Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szakképzés lényegében a 3., a 4., az 5. és a 6. szintet érinti. A képesítések besorolása 100 szakember bevonásával, illetve munkaerő-piaci szereplők megkérdezésével történt. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szakiskolákban megszerezhető szakképesítéseket a 4. szintre sorolták be, míg az 5. szinten egyszerre szerepelnek a technikusi szakmák, valamint a felsőoktatási szakképesítések.
Dr. Maruzsa Zoltán megjegyezte: a felsőoktatáshoz tartozó szintek közül az 5. a felsőoktatási szakképzést, a 6. az alapképzést, a 7. a mesterképzést, a 8. szint pedig a doktori képzést jelöli. Hozzátette: annak érdekében, hogy az 5. szinten található technikusi szakmák és a felsőoktatási szakképesítések valóban egy szintre kerüljenek, új OKJ kiadását tervezik, melynek célja a kettő összefésülése.
Az MKKR lényege, hogy segíti a munkavállalást az európai térségben – fogalmazta meg Maruzsa Zoltán, majd hozzáfűzte: egyelőre a formális képzések besorolása történt meg, de tervezik az informális és a nem formális képzések szintekre történő besorolását is, melyet azonban validációs folyamatnak kell megelőznie.
Edupress.hu
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?