Közszolgálati média: nem lesz jelentős elbocsátás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNem számít jelentős létszámleépítésre a közmédiumoknál az új struktúrára való áttérés nyomán Szalai Annamária. A kormánypárt médiáért felelős szakpolitikusa a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában beszélt terveikről.
Szalai Annamária a műsorban kiemelte: a cél a minőség javulása, nem pedig a tömeges elbocsátás, ilyet senki nem is fogalmazott meg.
"Nem gondolom azt, hogy tömegesen el kellene hagyni a közintézményben dolgozóknak a munkahelyüket, hanem egy ésszerűbb munkavégzést, jobb minőséget lenne jó látnunk" - fejtette ki az ORTT Fidesz által delegált tagja.
Rámutatott: a médiatörvénykezés elsőként elfogadott eleme beemelte a közszolgálatot az alkotmányba, ami a közszolgálati intézményeknek jó hír. Véleménye szerint ebből már lehet építkezni. Hozzátette: nyilván a kormánynak az az elképzelése, hogy megerősíti a közszolgálati televíziózást, rádiózást, tartalomszolgáltatást.
A szakpolitikus szólt arról is, hogy a struktúra átalakítására vonatkozó, szintén elfogadott jogszabályt még két elem követi majd: az alapjogokat deklaratív módon megfogalmazó kerettörvény, illetve a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény. Ezzel válik majd teljessé az új médiaszabályozás.
Szalai Annamária azon reményének is hangot adott, hogy az új szabályozás még pontosabban rögzíti majd, hogyan lehet teljesen függetleníteni gazdaságilag a közszolgálati médiát az államtól, a hatalomtól. Mint mondta, ez eddig nem így volt, mert a kormány kedvére elvette a pénzt vagy odaadta a pénzt az egyes közszolgálati intézményeknek, attól függően, hogy mennyire állt a szívéhez közel az adott intézmény. "A gazdasági póráz pedig politikai pórázt is jelent" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a párhuzamosságokat megszüntetik, és csökkentik a vezetői szinteket. Hangsúlyozta: a szerkesztőségek tartalmi önállósága hangsúlyosan megmarad a jövőben is, "de azok a dolgok, amelyek eddig inkább elvonták a figyelmet a tartalomtól, azok kikerülnek egy közös rendszerbe. Így segítik a csatornák munkáját, hogy koncentrálhassanak a megrendelésre, a tartalomra, hogy mi van a televízióban" - mondta a szakpolitikus.
Szalai Annamária azt mondta: az MTI szerepe "felértékelődik", jelenleg ugyanis az MTI "elég szűkös körben" végzi a tevékenységét és "indokolatlanul zártan". A közpénzen előállított híreket ingyenesen kell továbbadni, mert ezek árát egyszer már az adófizetők megfizették. Az új médiában is fontosabb szerepe lesz a nemzeti hírügynökségnek, nem csupán a hagyományos területeken. Több szerepet el kell látnia, mint jelenleg - emelte ki Szalai Annamária. A szakpolitikus azon az állásponton volt, hogy a televízióknál nem kell párhuzamosságokat fenntartani, hanem tiszta profilokat kell megteremteni.
"Nagyon fontos szerepe van a Duna Televíziónak, ezt a jövőben is fenn kell tartani. Nagyon jó lenne, ha a Kárpát-medence televíziója lenne, és azt a szemléletet sugározná, amit kértek a határon túli újságírók és nézők"- hangsúlyozta.
Az összes köztelevíziónak sokkal dinamikusabbnak, élőbbnek kellene lennie a jövőben, az egyes csatornák feladatát pedig a közszolgálati kódexben rögzítik majd. A civil kontroll az új rendszerben értelmet kap majd: a civilek feladata az lesz, hogy a társadalom nagyobb közösségeit reprezentálva megjelenítsék azt, hogy "mit szeretne az a közösség", amelyben élünk - fejtette ki a Szalai Annamária.
"Nem gondolom azt, hogy tömegesen el kellene hagyni a közintézményben dolgozóknak a munkahelyüket, hanem egy ésszerűbb munkavégzést, jobb minőséget lenne jó látnunk" - fejtette ki az ORTT Fidesz által delegált tagja.
Rámutatott: a médiatörvénykezés elsőként elfogadott eleme beemelte a közszolgálatot az alkotmányba, ami a közszolgálati intézményeknek jó hír. Véleménye szerint ebből már lehet építkezni. Hozzátette: nyilván a kormánynak az az elképzelése, hogy megerősíti a közszolgálati televíziózást, rádiózást, tartalomszolgáltatást.
A szakpolitikus szólt arról is, hogy a struktúra átalakítására vonatkozó, szintén elfogadott jogszabályt még két elem követi majd: az alapjogokat deklaratív módon megfogalmazó kerettörvény, illetve a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény. Ezzel válik majd teljessé az új médiaszabályozás.
Szalai Annamária azon reményének is hangot adott, hogy az új szabályozás még pontosabban rögzíti majd, hogyan lehet teljesen függetleníteni gazdaságilag a közszolgálati médiát az államtól, a hatalomtól. Mint mondta, ez eddig nem így volt, mert a kormány kedvére elvette a pénzt vagy odaadta a pénzt az egyes közszolgálati intézményeknek, attól függően, hogy mennyire állt a szívéhez közel az adott intézmény. "A gazdasági póráz pedig politikai pórázt is jelent" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a párhuzamosságokat megszüntetik, és csökkentik a vezetői szinteket. Hangsúlyozta: a szerkesztőségek tartalmi önállósága hangsúlyosan megmarad a jövőben is, "de azok a dolgok, amelyek eddig inkább elvonták a figyelmet a tartalomtól, azok kikerülnek egy közös rendszerbe. Így segítik a csatornák munkáját, hogy koncentrálhassanak a megrendelésre, a tartalomra, hogy mi van a televízióban" - mondta a szakpolitikus.
Szalai Annamária azt mondta: az MTI szerepe "felértékelődik", jelenleg ugyanis az MTI "elég szűkös körben" végzi a tevékenységét és "indokolatlanul zártan". A közpénzen előállított híreket ingyenesen kell továbbadni, mert ezek árát egyszer már az adófizetők megfizették. Az új médiában is fontosabb szerepe lesz a nemzeti hírügynökségnek, nem csupán a hagyományos területeken. Több szerepet el kell látnia, mint jelenleg - emelte ki Szalai Annamária. A szakpolitikus azon az állásponton volt, hogy a televízióknál nem kell párhuzamosságokat fenntartani, hanem tiszta profilokat kell megteremteni.
"Nagyon fontos szerepe van a Duna Televíziónak, ezt a jövőben is fenn kell tartani. Nagyon jó lenne, ha a Kárpát-medence televíziója lenne, és azt a szemléletet sugározná, amit kértek a határon túli újságírók és nézők"- hangsúlyozta.
Az összes köztelevíziónak sokkal dinamikusabbnak, élőbbnek kellene lennie a jövőben, az egyes csatornák feladatát pedig a közszolgálati kódexben rögzítik majd. A civil kontroll az új rendszerben értelmet kap majd: a civilek feladata az lesz, hogy a társadalom nagyobb közösségeit reprezentálva megjelenítsék azt, hogy "mit szeretne az a közösség", amelyben élünk - fejtette ki a Szalai Annamária.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?