Lendületbe hozza a munkaerőpiacot az energetikai szektor fejlesztése

Magyarország 2020-ra vállalja, hogy 14,6 százalékra növeli a teljes primer energiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások arányát. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges keretrendszert rögzíti a hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülő Megújuló Cselekvési Terv is, melyet akár még az idén Brüsszelbe küldhet elfogadásra a kormányzat. A tervek végrehajtásához a kormányzati nyilatkozatok szerint mintegy 1 200 (más megszólalásaik szerint 2000) milliárd forintra lenne szükség, ennek döntő többségét - a nyilatkozatok szerint akár 80 százalékát is - a tőkepiacok és magánberuházások kell, hogy adják.

"Egy ilyen volumenű fejlesztési program nem pusztán az energetikai szektort érinti majd, hanem a gazdaság egészére kihatással lesz. Hiszen az új beruházások fellendíthetik az iparági beszállítói szektort, valamint a munkaerőpiacba is új életet lehelhetnek. A kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a magántőke mekkora részét képes vállalni ezeknek a befektetéseknek, és milyen keretek között" - vázolta fel a helyzetet Varga Ferdinand, a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi stratégiai tanácsadó cég energiaipari partnere és ügyvezető igazgatója. "Elengedhetetlen ugyanis a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, amelynek megléte nélkül csak komoly kockázati felárral hajlandóak beruházni a nagyvállalatok, ez pedig nagymértékben drágíthatja a folyamatokat." - tette hozzá.

A Nemzeti Cselekvési Tervhez, a Magyar Energia Hivatal és a Pylon Kft. által készített közös hatástanulmány alapvetően háromféle forgatókönyvvel számol. A három forgatókönyv három különböző célra koncentrál: a legkisebb beruházás, a legnagyobb munkahelyteremtés, illetve a legnagyobb mértékű széndioxid kibocsátás csökkentés. A legelső esetben nagyjából 1 200 milliárd forinttal számolnak a tanulmány készítői, amihez 1 363 megawatt kapacitás társul, ehhez képest a legtöbb munkahelyet teremtő alternatíva mintegy 2 600 milliárd forintba kerül és 1 650 megawatt új kapacitást jelent. A legnagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás csökkentéshez kell a leginkább a zsebbe nyúlni: csaknem 3 500 milliárd forint befektetésre lenne szükség ha ez lenne a fő cél, ugyanakkor csak villamosenergiából több mint négyezer megawatt beépített kapacitás épülne az országban. "Az utóbbi megközelítés mindenképpen időszerű, azonban kérdés, hogy a megvalósításával járó szerkezetátalakítási folyamatok miként vezényelhetők le, és találkoznak-e a befektetői preferenciákkal is." - figyelmeztet Varga Ferdinand. A támogatásbeli változtatások ugyanis a közelmúltban még preferált kapacitások jövedelmezőségét drasztikusan csökkenthetik, mutatnak rá a szakemberek. Egy ilyen hirtelen változtatás ismét rossz üzenet lehet a hosszútávú befektetést fontolgatóknak, azaz éppen a szükséges beruházások megvalósulását kérdőjelezi meg.