Magyarországon nőtt a legjobban a feldolgozóipari bér
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó harminc ország közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a bruttó bér a feldolgozóiparban 2000 óta, derül ki az OECD új statisztikai összesítéséből.
Az OECD-országokban tavaly júniusban átlagosan 23,2 százalékkal volt magasabb a bruttó órabér a feldolgozóiparban szezonális kiigazítással, túlóradíjakkal és a rendszeres bérkiegészítésekkel együtt, mint a 2000-es év átlagában. Ezt 19,8 százalékos halmozott infláció kísérte, szintén az OECD átlagában, a reális emelkedés tehát 3,4 százalékos volt.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
Dél-Korea a sarkunkban
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
A G7 lemaradóban
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Vége lehet a klasszikus 8 órás munkanapnak Németországban – vajon jó ötlet?
A német kormánykoalíció fellazítaná a hagyományos napi 8 órás munkanap szabályát, és a jövőben a napi korlát helyett heti maximális... Teljes cikk
Gyanúsan sok a beteg az ünnepek körül – ezért változtat a kormány a táppénzen
Romániában nem fizetik többé a betegszabadság első napját, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba. A... Teljes cikk
Újabb cég rúg ki több száz embert az AI miatt
A vállalat az irodái méretét is csökkenti. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hogyan érvényesítsük az szja-kedvezményeket 2026-ban? - Érdemes időben nyilatkozni 3 hete
- Új HR vezető az Arvalnál 4 hete
- Gazdasági csoda vagy drága illúzió? 2025 rekordberuházásai Magyarországon 1 hónapja
- Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés 1 hónapja
- Új szabályok a távmunkára: mikor számít telephelynek az otthoni iroda? 2 hónapja
- Hol élnek a legjobban kereső magyarok? Településenként mutatjuk a nettó béreket 2 hónapja
- Hol fizetnének ötször többet a munkádért Európában? 2 hónapja
- Válságspirálban az RTL: akár ezernyi munkahely is megszűnhet 2 hónapja
- Elhunyt az egyik dolgozó, aki az ajkai erőműbalesetben sérült meg 3 hónapja
- Új kommunikációs vezető az Auchannál 4 hónapja
- Tudásra építve a létesítményüzemeltetésben – a B+N Csoport a képzésben látja a jövőt 4 hónapja


Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig