Magyarországon nőtt a legjobban a feldolgozóipari bér
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó harminc ország közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a bruttó bér a feldolgozóiparban 2000 óta, derül ki az OECD új statisztikai összesítéséből.
Az OECD-országokban tavaly júniusban átlagosan 23,2 százalékkal volt magasabb a bruttó órabér a feldolgozóiparban szezonális kiigazítással, túlóradíjakkal és a rendszeres bérkiegészítésekkel együtt, mint a 2000-es év átlagában. Ezt 19,8 százalékos halmozott infláció kísérte, szintén az OECD átlagában, a reális emelkedés tehát 3,4 százalékos volt.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
Dél-Korea a sarkunkban
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
A G7 lemaradóban
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?