Magyarországon nőtt a legjobban a feldolgozóipari bér
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó harminc ország közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a bruttó bér a feldolgozóiparban 2000 óta, derül ki az OECD új statisztikai összesítéséből.
Az OECD-országokban tavaly júniusban átlagosan 23,2 százalékkal volt magasabb a bruttó órabér a feldolgozóiparban szezonális kiigazítással, túlóradíjakkal és a rendszeres bérkiegészítésekkel együtt, mint a 2000-es év átlagában. Ezt 19,8 százalékos halmozott infláció kísérte, szintén az OECD átlagában, a reális emelkedés tehát 3,4 százalékos volt.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
Dél-Korea a sarkunkban
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
A G7 lemaradóban
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
- 2023.03.30euChance KLUB Elindult az euChance program, melynek egyik kulcs eleme a networking lehetőséget biztosító euChance KLUB. Szeretettel meghívjuk a 2023-as év első eseményére. 2023. március 30. 9:00-11:00 Nem Adom Fel Kávézó 1086 Budapest, Magdolna utca 1.
Részletek
Jegyek
- 2023.04.28Vezetői Best Practice Fórum VEZETŐI ÉS SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ, MOTIVÁCIÓ A fórum célja a vezetői legjobb gyakorlatok megosztása
Részletek
Jegyek
- 2023.05.10Foglalkoztatás 3.0 Nyissunk együtt a munkaerőpiac új lehetőségei felé! Hogyan lehet sikeres a 3. országból történő toborzás? Milyen munkaerőpiaci problémákat orvosolhatunk vele? Mekkora erőforrást és pénzt igényel a folyamat? Hogyan érdemes belevágni? A HR Portal és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által közösen szervezett Foglalkoztatás 3.0 konferenciának fókuszában az Mt. 2022, év végi EU-s jogharmonizációja, valamint a 3. országbeli munkavállalók foglalkoztatása áll.
Részletek
Jegyek
- 2023.05.18Lean Konferencia Lean és digitális transzformáció Lean, energiahatékonyság, folyamatfejlesztés.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Több tízezren veszíthetik el az állásukat a két svájci bank összeolvadása miatt
Az UBS befektetési bank 6 milliárd dollárt spórolna meg a létszámcsökkentésekkel . Teljes cikk
Rohamozzák a Credit Suisse bankárai a fejvadászokat
Jelentős mennyiségű hívást kapnak világszerte a fejvadászok a Credit Suisse-től menekülő bankszakemberektől. Teljes cikk
Ismét több ezer embert küld el az Amazon
Újabb 9000 munkavállalójától válik meg az amerikai technológiai óriáscég. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Új igazgató a PwC Magyarországnál 2 hónapja
- Már 2000 munkatárs dolgozik a Roche budapesti szolgáltató központjában 3 hónapja
- EU-rekord a magyar infláció 4 hónapja
- Eurostat adatok: Fogyasztásban is az uniós rangsor végén kullog Magyarország 4 hónapja
- Siralmas a helyzet! Ezt gondolják a magyarok a saját egészségügyi állapotukról 4 hónapja
- Így alakult az infláció Magyarországon 1992 óta 4 hónapja
- Minden esély megvan arra, hogy a román minimálbér meghaladja a magyart jövőre 4 hónapja
- Történelmi mértékű infláció az Európai Unióban, Magyarország a TOP3-ban 5 hónapja
- Egymillió forint lehet az átlagfizetés pár éven belül 5 hónapja
- A stabil munkahely és az egzisztenciális biztonság a legfontosabb a dolgozóknak 5 hónapja
- Stagnált a munkanélküliség szeptemberben az OECD-országokban 5 hónapja