Magyarországon nőtt a legjobban a feldolgozóipari bér
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó harminc ország közül Magyarországon nőtt a leggyorsabban a bruttó bér a feldolgozóiparban 2000 óta, derül ki az OECD új statisztikai összesítéséből.
Az OECD-országokban tavaly júniusban átlagosan 23,2 százalékkal volt magasabb a bruttó órabér a feldolgozóiparban szezonális kiigazítással, túlóradíjakkal és a rendszeres bérkiegészítésekkel együtt, mint a 2000-es év átlagában. Ezt 19,8 százalékos halmozott infláció kísérte, szintén az OECD átlagában, a reális emelkedés tehát 3,4 százalékos volt.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
Az euróövezeti országokban tavaly a második negyedévben 23,4 százalékkal volt magasabb átlagosan a bruttó órabér, mint 2000 átlagában, az egész EU-ban pedig 27,2 százalékkal. Magyarország nemcsak Európában, hanem az egész OECD-térségben első helyezett, tavaly augusztusig 96,3 százalékos emelkedéssel, azzal együtt, hogy év közben volt némi visszaesés: a csúcshónapban, tavaly áprilisban még 98,4 százalékkal volt magasabb az átlagos órabér Magyarországon, mint 2000-ben. Az emelkedést idén februárig 56,1 százalékos halmozott infláció kísérte a Központi Statisztikai Hivatal szerint
Dél-Korea a sarkunkban
A második helyezett Dél-Korea, 78,6 százalékos növekedéssel tavaly júliusig. A dél-koreai feldolgozóipar alkalmazottai is láttak ennél jobb napokat: tavaly februárban még 91,1 százalékkal volt magasabb a bruttó órabérük, mint 2000-ben. Dél-Koreában a tavalyi évet is beszámítva 23,5 százalékos halmozott infláció volt 2000 óta, vagyis ott a reális emelkedés 55,1 százalék volt.
A statisztikát záró utolsó időpontok eltérése annak a következménye, hogy az OECD a különböző időben készülő nemzeti statisztikákat összesítette. Az adatok mint átlagok nem csupán az egyes dolgozók fizetésének változását tartalmazzák, hanem a rosszabbul vagy jobban fizető állások közti arányok változását is tükrözik, így belőlük közvetlenül nem lehet következtetni az egyéni béremelkedés ütemére az egyes országokban. Így előfordulhat, hogy a mutató jelezte emelkedés csupán azért következett be, mert a rosszul fizető munkahelyeket "exportálták" például Kínába - mind például már Dél-Koreából is az utóbbi években -, miközben az odahaza maradó, jobban fizető állásokban a bér esetleg nem nőtt, vagy akár csökkent.
A G7 lemaradóban
Lengyelországban 41,8 százalékos volt tavaly augusztusig, Csehországban 56,8 százalékos volt tavaly júliusig, Szlovákiában 68,6 százalékos volt tavaly júliusig, Ausztriában 21,2 százalékos volt tavaly júniusig az órabérátlag emelkedése 2000-hez képest. Az OECD sereghajtói a bérátlag emelkedésben a Hetek (G7), ezekben az országokban átlagosan 16,9 százalékkal volt magasabb az órabér tavaly júliusban, mint 2000-ben. Az Egyesült Államokban tavaly szeptemberig 21,2 százalékos, Japánban tavaly júliusig mindössze 1,7 százalékos emelkedést mértek. Ezzel Japán az utolsó helyezett az OECD-sorrendben is, és alulról a második Portugália, 2,0 százalékos emelkedéssel.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon