Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 14 éve

Marad a román és bolgár munkaerőstop a briteknél

A munkaadók lobbizása ellenére sem tervezi a brit kormány a román és a bolgár munkavállalókra kirótt erős korlátozások feloldását.

A szombati The Times értesülése szerint a brit belügyminisztérium elvégezte a két országra azok januári EU-csatlakozása óta alkalmazott munkavállalási politika első felülvizsgálatát, és arra a "szilárd" következtetésre jutott, hogy indokolt a kemény korlátozások fenntartása. A brit lap szerint Liam Byrne brit bevándorlásügyi államminiszter néhány napon belül megteszi az erről szóló hivatalos bejelentést.

Románia és Bulgária januári EU-belépésével a brit kormány törölte azt a kvótarendszert, amely addig az unión kívülről érkező, képesítés nélküli vagy alacsony képzettségű munkavállalókra volt érvényes, és az ilyen munkákat januártól London kizárólag a román és bolgár állampolgároknak tartja fenn. Ez a rendszer évente valamivel kevesebb mint 20 ezer, képesítés nélküli vagy alapképzettségű román és bolgár munkavállalását teszi lehetővé.

A két ország magasabb szakképzettséggel bíró állampolgárainak hazájuk uniós csatlakozása óta is külön munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminisztérium bevándorlási hivatalához, csakúgy, mint addig.

Nagy-Britannia az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal és korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok, köztük Magyarország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett kelet-európai EU-munkavállalók száma meghaladja a 600 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár egymillióan is lehetnek.

A hatalmas beáramlásnak egyre nagyobb a politikai visszhangja: a konzervatív ellenzék mind gyakrabban követel korlátozásokat, és egyes helyi tanácsok feszültségekről számolnak be az oktatásban, a lakáshelyzetben és az egészségügyben.

A gazdasági szereplők ugyanakkor egyértelműen kedvezőnek tartják a kelet-európai munkavállalók tömeges megjelenését, mondván az érkezők hiányszakmákban töltenek be állásokat, és jelentős adóbevétel-többletet jelentenek a költségvetésnek, miközben a szociális ellátó hálózatot alig veszik igénybe.

Egyes vállalkozások már a parlamentben is lobbiznak a román és a bolgár korlátozások feloldásáért. A szombati The Times beszámolója szerint a például a FirstGroup nevű országos buszvállalat petícióban fordult az alsóházhoz, felpanaszolva: a két ország munkavállalóira kirótt korlátok már a cég terjeszkedését akadályozzák olyan nagyvárosokban, mint Glasgow.

A FirstGroup szóvivője szerint briteket már nehéz toborozni buszvezetői állásokra, mert bár a fizetés nem rossz, de több műszakban, esetenként hajnaltól, vagy késő estig, és hétvégén is kell dolgozni.

A brit országos gazdaszövetség (NFU) is azt közölte az illetékes parlamenti bizottsággal, hogy a mezőgazdaságban elhelyezkedni hajlandó kelet-európaiak száma már a következő egy évben jó eséllyel csökkenésnek indul, és ötezer fős munkaerőhiányra kell számítani a betakarításban. Az NFU ezért szorgalmazza a bolgár és a román munkavállalókra kirótt korlátozások feloldását.

A Commission for Rural Economies nevű, a brit agrártérségek gazdasági érdekeit képviselő csoport szintén arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a korábban csatlakozott kelet-európai országokból, köztük Magyarországról érkező mezőgazdasági dolgozók számának esetleges hirtelen csökkenése "komoly csapásként érheti" a helyi gazdálkodó közösségeket, sőt több vállalkozás fennmaradása is veszélybe kerülne.
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Görögországban 700 ezer ember munkanélküli

Görögországban csökkent, és tavaly március óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a munkanélküliségi ráta idén júniusban. Teljes cikk

Több mint 12 ezer külföldi kapott francia állampolgárságot a járvány során nyújtott munkájáért

Franciaországban több mint 12 ezer olyan külföldi munkavállaló kapta meg az állampolgárságot, aki a koronavírus-járvány idején a frontvonalban... Teljes cikk

Svájcban mindössze 2,7 százalék a munkanélküliség

Svájcban csökkent a munkanélküliség augusztusban az elemzők által várt stagnálás helyett, a ráta tavaly február óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Teljes cikk