Marad a román és bolgár munkaerőstop a briteknél

A szombati The Times értesülése szerint a brit belügyminisztérium elvégezte a két országra azok januári EU-csatlakozása óta alkalmazott munkavállalási politika első felülvizsgálatát, és arra a "szilárd" következtetésre jutott, hogy indokolt a kemény korlátozások fenntartása. A brit lap szerint Liam Byrne brit bevándorlásügyi államminiszter néhány napon belül megteszi az erről szóló hivatalos bejelentést.

Románia és Bulgária januári EU-belépésével a brit kormány törölte azt a kvótarendszert, amely addig az unión kívülről érkező, képesítés nélküli vagy alacsony képzettségű munkavállalókra volt érvényes, és az ilyen munkákat januártól London kizárólag a román és bolgár állampolgároknak tartja fenn. Ez a rendszer évente valamivel kevesebb mint 20 ezer, képesítés nélküli vagy alapképzettségű román és bolgár munkavállalását teszi lehetővé.

A két ország magasabb szakképzettséggel bíró állampolgárainak hazájuk uniós csatlakozása óta is külön munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminisztérium bevándorlási hivatalához, csakúgy, mint addig.

Nagy-Britannia az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal és korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok, köztük Magyarország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett kelet-európai EU-munkavállalók száma meghaladja a 600 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár egymillióan is lehetnek.

A hatalmas beáramlásnak egyre nagyobb a politikai visszhangja: a konzervatív ellenzék mind gyakrabban követel korlátozásokat, és egyes helyi tanácsok feszültségekről számolnak be az oktatásban, a lakáshelyzetben és az egészségügyben.

A gazdasági szereplők ugyanakkor egyértelműen kedvezőnek tartják a kelet-európai munkavállalók tömeges megjelenését, mondván az érkezők hiányszakmákban töltenek be állásokat, és jelentős adóbevétel-többletet jelentenek a költségvetésnek, miközben a szociális ellátó hálózatot alig veszik igénybe.

Egyes vállalkozások már a parlamentben is lobbiznak a román és a bolgár korlátozások feloldásáért. A szombati The Times beszámolója szerint a például a FirstGroup nevű országos buszvállalat petícióban fordult az alsóházhoz, felpanaszolva: a két ország munkavállalóira kirótt korlátok már a cég terjeszkedését akadályozzák olyan nagyvárosokban, mint Glasgow.

A FirstGroup szóvivője szerint briteket már nehéz toborozni buszvezetői állásokra, mert bár a fizetés nem rossz, de több műszakban, esetenként hajnaltól, vagy késő estig, és hétvégén is kell dolgozni.

A brit országos gazdaszövetség (NFU) is azt közölte az illetékes parlamenti bizottsággal, hogy a mezőgazdaságban elhelyezkedni hajlandó kelet-európaiak száma már a következő egy évben jó eséllyel csökkenésnek indul, és ötezer fős munkaerőhiányra kell számítani a betakarításban. Az NFU ezért szorgalmazza a bolgár és a román munkavállalókra kirótt korlátozások feloldását.

A Commission for Rural Economies nevű, a brit agrártérségek gazdasági érdekeit képviselő csoport szintén arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a korábban csatlakozott kelet-európai országokból, köztük Magyarországról érkező mezőgazdasági dolgozók számának esetleges hirtelen csökkenése "komoly csapásként érheti" a helyi gazdálkodó közösségeket, sőt több vállalkozás fennmaradása is veszélybe kerülne.