Melyek a legunalmasabb diákmunkák? – fiatalok vallottak

Gigasajt-szeletelő

Diákként dolgozva gyakorlatilag borítékolhatók a monoton, de gyakran akár bizarrnak is tűnő feladatok. Rob szinte kész thriller-be csöppent. ”Nekem például 23 kg-os, giga-sajttömböket kellett négy részre darabolnom. A műszak egy fehérfalú, metszően kellemetlen megvilágítású, de ablak nélküli helyiségben folyt, ahol még a rádió se szólhatott munka közben. Az egyik szünetben aztán megkérdeztem, mi történt az elődömmel. Ekkor megtudtam: az ex-kollégám egyik nap dühében a falhoz vágott egy jókora sajttömböt. Aztán felszívódott és azóta senki se  látta!  Lehet, hogy a srác olimpiai bajnoki címre pályázott, mert majdnem három hónapot bírt ki ebben a rémgyárban. Nekem nem ment ugyanez, mert kilenc nap múlva leléptem.”

Fröccsöntött Frankenstein - gyártó

A Basingstoke-ban dolgozó Steve műanyag - Frankensteineket gyártott diákként. ”Egy fröccsöntő üzem éjszakai műszakaiban gyártottuk a Frankenstein-fejeket, egyiket a másik után. A munka nyomasztóan unalmas volt. A forró műanyag pedig olyan büdös, hogy azóta se szívesen iszok műanyag palackokból.”

Hajómodell-alap csiszoló

Kicsit jobb alkalmi munkákat is kifoghat, aki kedveli a kreatív-kézműves vonalat. De ha mégsem? Akkor ez a munka se tart majd túl sokáig. ”Nekem pici, lakozott faalapokat kellett kis üvegpalackokba elhelyezett vitorlás-hajómodellekhez csiszolni - de sajnos nem nagyon bírtam két napnál tovább” - emlékszik vissza a Newcastle-ben élő Ken.

Hőfok-ellenőr

Ám mirelitáruk hőfokellenőrének lenni is nyomasztóan unalmas tevékenység. ”Egyszer egy teljes nyáron át tesztelhettem a csomagolásra váró fagyasztott borsók hőmérsékletét. Azóta is gyakran álmodom hömpölygő zöldborsó-tengerrel” - emlékszik vissza a felhívásra válaszolva Jane, Yate-ből.

Pizza-pepperonizó

Hasonlóan unalmas munka futószalag mellett állni - még akkor is, ha egyébként közkedvelt gyorsételeket kell fűszerezni. ”Egy nottinghami gyárban körülbelül napi 14 ezer pizzára szórtam a pepperonit egész nap”-mondta el a BBC érdeklődésére Pete Minting. A helensburgh-i fiatalember unalomba fulladó műszakjait csak a futószalag - jobban mondva a szalag lerobbanása - tudta némiképp feldobni. ”Ha a szalag nem működött, mindig pepperoni - smiley-kat hintettünk a pizzákra unaloműzésként - így ha valaki mosolygó pizzát lát, most már legalább tudja, mi az oka.”

Müzli dobozoló

A pakolás is agyzsibbasztóan unalmas tevékenység lehet. Főleg, ha még különösebb célja sincs. ”Voltam olyan gyári munkán, ahol több héten át csak müzliszeleteket rakosgattunk, nagy dobozból ki - kis dobozba be. És ez ment egész nap. Úgy éreztem, értelmetlenebb dolgot nem is csinálhatnék.”

Hiába, a mosoly, a raktári munkák nem a legizgalmasabbak a diákoknak...

Tablettaválogató

Szintén a futószalag mellett pakolászott James Tucker. ”Én egy gyár tablettaelőállító részlegében dolgoztam anno nyári munkás egyetemistaként. Ott az volt a feladatom, hogy egy vörös futószalagról szedegessem le a törött, zöldszínű tablettákat.” Így nem is csoda, hogy a borsókkal foglalatoskodó Janehez hasonlóan ő is zölden hullámzó pirula-tengerrel álmodott éjszakánként. ”Ez így ment három héten át, amíg végre - valahára át nem helyeztek egy másik részlegre, púdereket keverni.”

Alibi-asszisztens: egy unalmas de kellemes munkakör

Ennek ellenére unalmas, monoton, ám az előbbieknél jóval kényelmesebb munkák is megcsíphetők némi szerencsével. ”Én egy kis építészirodánál dolgozhattam egyik nyáron. Csodálkoztam is, hogy szinte csak jelen vagyok, de lényegében semmi fontos dolgom. Amikor pedig erre rákérdeztem, a háromfős csapat csak annyit mondott: igazából azért szerződtettek, hogy legyen kivel beszélgetniük és új ötleteket megvitatniuk”- írta a BBC-nek a Londonban élő Jon Davies.