Miért pesszimisták a magyarok?

Huszonöt vizsgált ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak helyzetük javulására a jövőben. A megkérdezettek 42 százaléka azt mondta, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most - derül ki a GfK Roper ConsultingMood of theWorld 2011 című tanulmányából. Egy másik idei kutatás, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank hangulatjelentése szerint a magyarok a legkevésbé elégedettek között vannak Közép- és Kelet-Európa, de még az egykori szovjet utódállamok között is. Magyarország további sajátossága, hogy a megkérdezettek többsége abban sem hitt, hogy gyerekeinek jobb lesz. De nemcsak az idei adatok mutatnak szomorú képet: egy tavalyi Tárki felmérés négy közép-európai ország lakosainak véleményét vizsgálta. Eszerint a csehek, a lengyelek és a szlovákok sokkal pozitívabban látják jelenlegi anyagi helyzetüket és a jövőjüket is, míg a magyarok többsége pesszimista. És nem volt ez másképp a válság előtt sem.

Látszólag egyszerű a magyarázat - írja a Népszabadság - szegény ország vagyunk, nagy a munkanélküliség, húsz év alatt sem teljesült be a "nagy álom": nem sikerült utolérni, de számottevően megközelíteni sem az osztrákok életszínvonalát. Mindezt tetézi az elmúlt és az elkövetkező válság, a devizahitelesek helyzete. Vagyis a magyarok nem pesszimisták, csak reálisan értékelik a helyzetüket. Csakhogy a különböző boldogságkutatások szerint a kérdés ennél összetettebb, egy ország gazdasági helyzete és lakóinak boldogságérzete között nem okvetlenül van összefüggés.

A pesszimizmusunk történelmileg magyarázható jelenség - vélekedik Gerő András történész is. Szerinte a magyar nemzettudat kialakulásától, a XIX. század elejétől pesszimisztikus, hiszen részben a félelem hozta létre, a rettegés a nemzethaláltól. Elég csak a Szózatra vagy a Himnuszra gondolni: nemzethalál és szenvedéstörténet. A pesszimizmus egyik lehetséges magyarázata a kultúránkban, értékrendünkben rejlik - mondja Sik Endre szociológus, a Tárki kutatója.

Az optimizmus tanítható. Ez nem csak a mi személyes meggyőződésünk, kutatások is bizonyítják --– állítja Rózsahegyi Márk, az Optimista Klub egyik alapítója. Az optimista klubok ötlete a hatvanas években az Egyesült Államokból indult, Magyarországra a rendszerváltás előtt gyűrűzött be. Mára több mint 13 ezer tagot számlál a magyar optimista közösség. A pozitívabb életszemlélethez elsősorban az önértékelés fejlesztésére van szükség. Tapasztalataik szerint a magyarok jelentős részének nincs reális képe önmagáról, nincs tisztában jó és rossz tulajdonságaival. Pedig Rózsahegyi Márk szerint ez lenne az alap, amire aztán a pozitív gondolkodás épülhet.

Népszabadság