Mik a lehetőségek a hazai designiparban?

A MITTE Communications stratégiai kommunikációs cég, illetve a CEIS befektetési tanácsadó cég közös szakmai elemzést készített a hazai és nemzetközi designipari befektetésekről, állami és üzleti támogatásokról, valamint az iparágat érintő üzleti trendekről és jövőképről.

A Batta Barnabás, a MITTE stratégiai igazgatója és Szandrocha Kamilla, a CEIS ügyvezetője által készített elemzés számos nemzetközi modellértékű esettanulmány eredményeinek bemutatása mellett 30 mélyinterjú anyagait tartalmazza. A publikációban olyan sikeres hazai márkák gondolatai is megjelennek az iparágról, mint az IVANKA, a USE, a NANUSHKA és a DORA ABODI. Kiemelt kockázati tőkebefektető szervezetek, mint a PortfoLion, az SZTA, a Venturio vagy a Day One mellett pedig designszakmai, szervezetfejlesztési és jogi szakemberek tapasztalatai is a kiadvány részét képezik. Az elemzés a terület kulcsszereplői számára fontos iránymutatások jegyzéke.

Miért jó befektetés?

A publikáció egyik legfontosabb állítása, hogy a befektetők nem csak a kockázatokat, hanem az iparágban rejlő lehetőségeket is felmérték: a szakemberek véleménye szerint a designbefektetések előnye, hogy megfelelő piaci bevezetés mellett magas hozam- és exportképességgel, jelentős fedezettartalommal rendelkeznek. Az alacsonyabb befektetési összegek miatt kockázatkezelési szempontból is ideálisak, illetve a jól kommunikálható, megfogható designmárkák a befektetések környezeti, társadalmi, kulturális szempontjaira, illetve új iparági lehetőségekre is rávilágíthatnak.

A tanulmány kiindulópontja szerint a kreatív és kulturális ipar 535,9 milliárd eurós forgalmával, a GDP 4,2 százalékát kitevő arányával mára az egyik legmeghatározóbb piaci terület a kontinensen: 7 millió fővel - az építőipar és a vendéglátóipar után - a harmadik legnagyobb foglalkoztató. A Design Terminál kutatása alapján Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb designipari központja: hazánk GDP-jén belül a designipari ágazatok összesített részaránya eléri a 3,7 százalékot, a hazai foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik valamely designipari ágazatban, exportvezérelt szegmensei évente 12 százalékkal bővülnek. A designipari ágazatok növekedési üteme ötszörösen haladja meg a teljes GDP-növekedést, ezzel a járműipar után a második legdinamikusabban növekvő terület az országban.

Rendszerszintű kreativitásfejlesztés?

A fokozatosan növekvő “kreatív gazdaságok” serkentésére a különböző országok már célzott kreatívipari fejlesztéspolitikát és designstratégiát dolgoznak ki. Az Európai Unió 28 országából jelenleg 15 állam nemzeti innovációs politikája tartalmazza a design fejlesztését. A vezető országok közül az Egyesült Királyság a GDP arányában többet költ designra (2,92 százalék), mint K+F-re (1,07 százalék), míg a dán, finn, brit cégek között nagyobb az elköteleződés a design (93 százalék , 57 százalék , 66 százalék), mint az innovációs tevékenység (52 százalék , 52 százalék , 46 százalék) iránt.

A kutatás szerint a hazai designipar finanszírozási eszköztárába a 2010-es évek JEREMIE kiírásaival került be a kockázati tőke lehetősége, elsősorban a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások részére. A nemzetközi és hazai tapasztalatokból látszik, hogy az elmúlt években az új pénzügyi lehetőségeknek és állami, üzleti intézményrendszernek köszönhetően dinamikusan változik a designbefektetések megítélése. Európa különböző országaiban és az Egyesült Államokban a kezdő tervezőket, vállalkozásokat segítő exkluzív inkubációs-, mentor- és ösztöndíjprogramok száma felfutóban van. A kezdő vállalkozásoknak az előértékesítésben és a vevőkör megtalálásában - a sikeres magyar projektek által is használt - crowfunding platformok (Kickstarter, Indiegogo) segítenek. Az üzletfejlesztési szakértelem és a megfelelő validáció megszerzésével a designipari márkák a befektetők számára is vonzóbb célpontot jelentenek, akik között már működnek design- és divatbefektetésekre specializálódott társaságok is.

A hazai designipari befektetések kiindulópontja 2012-ben, a Nanushka márka és a PortfoLion együttműködéséhez köthető, de azóta számos új befektetés jött létre, élén a Széchenyi Tőkealap öt kihelyezésével (REKAVAGO, DORA ABODI, ÁERON, HAMERLI, Platán Bútor). A tendenciák alapján a sikeres befektetési konstrukció alapvetően két tényező: a megfelelő szervezeti feltételek és az üzleti tervezés/fejlesztés kialakításához köthető.

A designipar jövőjét illetően meghatározó iránynak tűnik a területen a technológiai innovációk, illetve kooperációk élénk megjelenése. A szakértők különösen a fényáteresztő beton, illetve az intelligens és 3D nyomtatóval készített ékszerek, kiegészítők elterjedésének jósolnak nagy jövőt. Az értékesítés terén az online divatházak térhódítása figyelhető meg, melyek az utóbbi évek legnépszerűbb startup befektetései. A fogyasztói magatartás változását illetően előtérbe került a mérsékeltebb árkategóriájú, az “elérhető luxust” képviselő termékek kereslete, valamint a fast fashion, a környezettudatos termékek és a használt márkás ruhák brand által koordinált visszavételének trendje.