Mikor veheti ki szülési szabadságát egy kismama és egyéb tudnivalók a terhességről

Cikkünkben áttekintjük a szülési szabadsággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, de kitérünk a terhesség alatti és a szülés utáni munkavégzés alternatív lehetőségeire is.

A szülési szabadság alapjai

A magyar jogi szabályozás szerint a szülési szabadság a dolgozó anyának járó távollét, amely biztosítja, hogy a várandós nő időben és megfelelő körülmények között felkészülhessen a szülésre, majd pedig a babára koncentrálhasson. Két hetet kötelező is kivenni, ez a minimum időtartam, a szülési szabadság maximális hossza pedig 24 hét. Azonban nem kötelező igénybe venni a teljes 24 hetet, hiszen nem mindenki tud vagy akar közel fél évig távol maradni a munkától.  

A szülési szabadság alapvetően a gyermeket világra hozó édesanyának jár, azonban előfordulhat olyan helyzet is, hogy más veszi igénybe, ha a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet, vagy gyámhatósági határozat alapján gondozza.

Fontos tudni, hogy minden várandós, szülési szabadságon és gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló felmondási védelem alatt áll. Speciális eset, ha a női munkavállaló gyermeket szeretne, de a hagyományos módon nem sikerül és párjával a lombikprogram mellett döntenek. Ilyenkor már a programban való részvétel kezdetétől felmondási védelem alatt áll, akkor is, ha még nem várandós. A felmondási védelem azonban csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha a programban való részvételről előre tájékoztatja a munkáltatót. A felmondási védelem ilyen esetben legfeljebb a reprodukciós eljárás megkezdésétől számított hat hónapig tart.

A várandós munkavállalót más munkajogi szabályok is védik, így például egészségi állapotának megfelelő munkakört kell számára felajánlani, ha az orvosi vélemény alapján a várandóssága megállapításától a gyermeke egyéves koráig az eredeti munkakörében nem foglalkoztatható. Ha pedig az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása így sem lehetséges, akkor a munkavégzés alól fel kell menteni. Éjszakai munkára sem osztható be várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig.

A munkaadónak biztosítania kell a kismama számára azt a lehetőséget is, hogy részt vegyen a kötelező orvosi vizsgálatokon. Ez azt jelenti, hogy az anyukának nem kell szabadságot kivennie, hogy elmehessen a terhesgondozás ideje alatt esedékes vizsgálatokra. 

A szülés után visszatérő szoptató anyukát pedig az első hat hónapban napi kétszer egy órára, ikergyermekek esetén kétszer két órára, míg a kilencedik hónap végéig napi egy órára, ikergyermekek esetén két órára fel kell menteni a munkavégzés alól. Ezen időtartamra távolléti díj jár. Ez megilleti a lombikprogramban részt vevő szülőket is: a kezelések idejére mind az anyuka, mind az apuka távolléti díjra jogosult. 

Mikor vehető ki a szülési szabadság?

A szülési szabadságot a baba érkezésére kiírt dátum előtt négy héttel meg lehet kezdeni, hiszen a szülést megelőző időszakban a kismama már sokkal kevésbé képes a munkavégzésre, másrészt nem is feltétlenül ajánlott a kilencedik hónapban túlterhelni a szervezetet. 

Veszélyeztetett terhesség esetén a távollét előbb is kezdődhet, ám ilyenkor nem a szülési szabadság hosszabbodik meg, ehelyett az érintett táppénzben részesül a szükséges időtartamban. 

A szülési szabadságot csak egy tömbben lehet kivenni, hiszen arra szolgál, hogy a szülés és az újszülött körüli teendők fáradalmain átsegítse az újdonsült anyákat. Ha azonban a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Gondoljunk alternatív lehetőségekre!

A szülési szabadság nem az egyetlen lehetőség a várandós munkavállalók terheinek megkönnyítésére. A rugalmas munkavégzés, a home office vagy akár a részmunkaidős foglalkoztatás is lehetőséget kínál a közelgő változásokra való felkészülésre, valamint a munka és a gyermekgondozás összeegyeztetésére. Ezen lehetőségek elérhetősége és alkalmazása a munkáltatótól függ, ezért érdemes ezt előre egyeztetni.

Rugalmas munkavégzés esetén a munkavégzés helyét és időtartamát flexibilisen határozzák meg. Így például a várandós nők rövidebb, illetve kedvezőbb munkaidőben dolgozhatnak, vagy csak bizonyos esetekben kell bemenniük a munkahelyükre.

Home office esetén, ha ez az adott munkakörben megoldható, a munkát teljes egészében otthonról végezhetik el, kivédve ezzel a munkába járás okozta fáradalmakat és stresszt. Ez különösen hasznos lehet a terhesség utolsó szakaszában.

A részmunkaidő lehetőséget ad az érintettnek arra, hogy rövidebb időtartamban kelljen rendelkezésre állnia, ami megkönnyíti a felkészülést a gyermek érkezésére, ugyanakkor nem kell teljesen lemondani az  anyagi stabilitásról és a munkához való kapcsolódásról sem.

Kihívást jelenthet a munka és a gyermekvállalás összeegyeztetése

A terhesség alatti munkavégzés és a szülési szabadság kihasználása komplex döntést jelent mind a kismama, mind a munkáltató számára. Fontos, hogy a várandós munkavállalók ismerjék jogaikat és lehetőségeiket. Emellett érdemes alternatív lehetőségeket is fontolóra venni, amelyek segíthetnek a munka és a magánélet összeegyeztetésében. Az egészséges és harmonikus terhesség mind a kismama, mind a munkáltató számára fontos, ezért a megfelelő támogatás és együttműködés elengedhetetlen az egyensúly megteremtéséhez.