Milyen az élet? Az OECD megmondja

A Milyen az élet? - 2013 című jelentés szerint a jólét azokban az országokban romlott leginkább, ahol a legsúlyosabb volt a válság. 2007 és 2012 között az elégedettség aránya Görögországban több mint 20, Spanyolországban 12, Olaszországban 10 százalékkal csökkent. Németországban, Izraelben, Oroszországban, Mexikóban és Svédországban ugyanakkor mérsékelt növekedést könyvelhettek el.

Az OECD-tagok és más, gazdaságilag jelentős országok állampolgárainak jólétét mérő jelentés szerint a válság által legsúlyosabban érintett eurózónában csökkent a kormányok és kormányzati intézmények iránti bizalom. Ezen államokban 10 százalékponttal csökkent a kormányban bízok aránya a 2012-vel lezárult öt évben. Az OECD-tagokat összesítve nézve a megkérdezettek kevesebb mint fele mondta, hogy bízik a kormányában - ez 2006 óta a legalacsonyabb arány.

Angel Gurría OECD-főtitkár hangsúlyozta, a gazdasági irányelvek központi célkitűzésének kell lennie az emberek életszínvonalának javítása. A dokumentum rámutat, hogy a munka jelentős hatással van a jólétre. Európában, a nem megfelelő munkaszervezéssel bíró és a munkahelyükkel rossz kapcsolatot ápoló emberek 50 százaléka állítja, hogy munkája károsítja az egészségét, míg a kedvező körülmények közt dolgozóknál ugyanez az arány 15 százalék.

A jelentés szerint a jövedelembeli egyenlőtlenség Chilében, Mexikóban és Oroszországban volt a legmagasabb, és a kelet-európai, valamint északi országokban volt a legalacsonyabb a vizsgált időszakban. Az élettel való elégedettség tekintetében a svájciak, a norvégok, az izlandiak, a svédek, a dánok és a hollandok állnak az élen, míg a magyarok, a portugálok és a görögök sereghajtóként szerepelnek a rangsorban.

A várható élettartam Svájcban a legmagasabb, utána Olaszország, Japán és Spanyolország következik a sorban. A munka-élet egyensúly Törökországban a legrosszabb, majd Mexikó és Izrael következik. Hollandiában, Svédországban és Dániában ritkák a nagyon hosszú munkaidők. A norvégok és a dánok rendelkeznek a legtöbb, míg a franciák és a japánok a legkevesebb szabadidővel.

A kamaszkorú diákok olvasási, matematikai és tudományos képességeit, teljesítményeit nézve Finnország és Korea áll az élen. 2011-ben a jó vagy nagyon jó egészségi állapotról beszámoló felnőttek aránya 85, vagy annál magasabb százalék volt Svájcban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában és az Egyesült Államokban. Japán végzett az utolsó helyen, ahol mindössze minden harmadik válaszoló számolt be "jó", vagy "nagyon jó" egészségi állapotról.

A tagországok többségében alacsony az emberölési arány, az OECD-átlag 2,23 eset 100 ezer emberre. Izlandon, Japánban és Norvégiában van a legkisebb esély arra, hogy valaki gyilkosság áldozata legyen. Mexikóban azonban majdnem megkétszereződött az emberölési arány az elmúlt tíz évben. A szociális támogatási hálózatok Törökországban, Mexikóban, Koreában és Görögországban bizonyultak a leggyengébbnek, míg Izlandon, Írországban, Nagy-Britanniában és Svájcban a legerősebbnek.

Magyarországon a háztartások átlagos nettó évi jövedelme nagyjából 3 millió forint (13 858 dollár), ami elmarad az 5,05 millió forintos (23 047 dollár) OECD-átlaghoz képest. Jelentős szakadék van a leggazdagabbak és a legszegényebbek között: a lakosság legtehetősebb 20 százaléka majdnem négyszer annyit keres, mint a legszegényebb 20 százalék.

A Magyarországon élő, 15 és 64 éves kor közötti emberek nagyjából 56 százalékának van fizetett munkája, ami jóval a 66 százalékos OECD-átlag alatt van. A férfiak mintegy 61 százalékának, a nők 51 százalékának van fizetett állása. Magyarországon évente 1980 órát dolgoznak az emberek, szemben az 1776 órás OECD-átlaggal.

A Magyarországon élő 25-64 éves kor közötti felnőttek 81 százaléka rendelkezik a középiskolaival megegyező végzettséggel: ez magasabb mint a 74 százalékon álló OECD-átlag. Az átlagos magyarországi diák teljesítménye az OECD-átlaghoz közeli értéket mutat a szervezet által életre hívott nemzetközi tanulói teljesítménymérés programon (PISA).

A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 75 év, amely öt évvel marad el az OECD-átlagtól. A légköri szálló por - a levegőben eloszlatott finomszemcsés anyagok, amelyek károsíthatják a tüdőt - szintje 15 mikrogramm per köbméter, vagyis alacsonyabb a 21 mikrogramm per köbméteres átlagnál. A Magyarországon élők 76 százaléka elégedett a rendelkezésére álló víz minőségével, szemben a 84 százalékos OECD-átlaggal.

Az ország lakosságának 90 százaléka úgy véli, hogy ismer olyasvalakit, akire támaszkodhatna szükség esetén: ez megegyezik az OECD-átlaggal. A kormányba vetett közbizalmat és az állampolgárok politikai folyamatokban való részvételét jelző választói részvétel 47 százalék volt a legutóbbi választáskor: ez jócskán elmarad a 72 százalékos OECD-átlagtól és a tagállamok közt is a legalacsonyabb.