Milyen célokat tűzött ki az új felsőoktatási államtitkár?

- Nemrég az intézmények meghatározták, az államtitkárság által kínált keretek között mennyit kérnek majd el fizetős hallgatóiktól. Sokan az alsó határt választották, vagy ahhoz közelítették költségtérítéses képzésben fizetendő összegeiket. Nem tart attól, hogy az alacsony díjakkal finanszírozhatatlanná válnak az egyes szakok, így tavasszal egyetemi vezetők tömegével jelentik be, hogy sokak által megjelölt szakok nem indulnak el?

- Semmi okunk azt feltételezni, hogy az intézmények nem kellő megfontoltsággal és felelősséggel határozták meg egy-egy szakon képzéseik önköltségét, hiszen pontosan tudták, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók után is ugyanannyi pénzt kapnak. Nemcsak a jó gazdálkodás alapfeltétele, de az egyetemek, főiskolák elemi érdeke is az volt, hogy olyan összeget jelöljenek meg, amely valóban fedezi a képzés valamennyi költségeit.

- Ha viszont az intézmények nem megfelelően jártak el, és például a verseny hevében rossz döntést hoztak, tud segíteni az államtitkárság azoknak a hallgatóknak, akik szakja a nem megfelelő finanszírozás miatt nem indul el szeptembertől. Azt maga Hoffmann Rózsa államtitkár is bevallotta, hogy erre van esély.

- A kormány nem gyámkodik a felsőoktatási intézmények felett. Az egyetemek, főiskolák mindig is hangsúlyozták gazdasági autonómiájukat, az államtitkárság pedig ezt messzemenően tiszteletben tartja. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók a kiélezett versenyhelyzet nyertesei legyenek. A hosszú távon kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása érdekében ezekben a hetekben indul el az az átfogó stratégiai tervezési folyamat, melynek keretein belül június végéig minden felsőoktatási intézménynek el kell készítenie négyéves fejlesztési tervét. A munka során a vezetőknek gondosan mérlegelniük kell jövőbeli lehetőségeiket, reálisan számot kell vetniük azzal is, hogy milyen intézkedésekre lehet szükség akkor, ha bevételeik nem fedezik kiadásaikat, s mit tehetnek akkor, ha nemcsak átmeneti, hanem tartós egyensúlyzavar következik be. Ez esetben az integráció leginkább előnyös verzióit is érdemes feltérképezni.

- Ezek szerint további, radikális változások várhatók?

- Az intézmények finanszírozása ebben az évben még a múlt évi mennyiségi mutatókból indul ki, az új szabályozás 2013-tól várható. A négy évre előre látó tervek egyértelművé teszik, hogy a finanszírozhatóságban milyen hangsúllyal jelennek meg a mennyiségi és a minőségi mutatók. Ez nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az intézmények vezetői felmérjék, mely területek fejlesztése fontos a fenntarthatóság érdekében. Célunk, hogy az intézmények oldaláról érkezzenek javaslatok például az intézményi átalakításokra. Előreláthatóan az év második felében átgondolhatóvá válik az új magyar felsőoktatási intézményrendszer is.

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának előkészítésével foglalkoztam. A három anyaintézmény háromnegyed évig érlelte a tervet, melynek eredményeként január 1-jén létrejött egy minden szempontból nagyobb potenciállal rendelkező, olcsóbban működő integrált intézmény.

- Talán még ebben a nehéz helyzetben sem megfelelően használják fel forrásaikat az intézmények?

Az állami számvevőszék két éve világította át a felsőoktatási ágazatot, amikor is arra a következtetésre jutott, hogy a szektorban egyszerre van jelen a pazarlás és a forráshiány. Az állami támogatás rendszerének megváltozása kedvező hatásként minden bizonnyal hatékonyabb működésre ösztönzi az egyetemeket, főiskolákat.

- A támogatási rendszer megváltozásáról beszél, holott jelentős csökkentésről van szó.

- Miközben a direkt támogatás valamelyest csökken, összességében a felsőoktatásba érkező állami pénz jelentős mértékben emelkedhet a Diákhitel II.-vel. Az új hitelrendszer jelentős mértékű friss forrást jelenthet az intézmények számára.

- Ugyan jelentősen csökkent a gazdasági és jogi képzési területre állami támogatással felvehető hallgatók száma, úgy hallani, dolgoznak az említett diákok költségeinek visszatérítésén. Mikor kerülnek napvilágra konkrétumok?

- Egy kormánydöntés alapján nyár végére az illetékes minisztériumoknak, elsősorban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak kell kidolgoznia azt az anyagot, mely - a tanulmányi szerződések mintájára - az állami szektorban elhelyezkedett jogászok és közgazdászok számára lehetőséget teremt az önköltség állami visszatérítésére. Őszintén hiszem, hogy a diákhitel újabb konstrukciója lehetővé teszi, hogy ne csökkenjen a képzésekben részt vevők száma. Mindkét területen az átlagosnál lényegesen magasabbak a jövedelmek, így különösebb erőfeszítések nélkül vissza tudják fizetni a bérük havi 5-6 százalékát kitevő törlesztőrészletet.

- Posztja kapcsán milyen célokat tűzött ki?

- Hosszú távú céljaim között szerepel, hogy a felsőoktatás átalakításának eredményeként javuljon a képzés színvonala, javuljon a felsőoktatás versenyképessége. Az elkövetkezendő két hétben, tehát a felvételi időszakban a keretszámokkal, hallgatói szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatást tartom fontosnak. Ezzel párhuzamosan zajlanak a felsőoktatás minőségének javítását célzó folyamatok, mint például a Magyar Akkreditációs Bizottság megújítása, a felsőoktatási tervezési testület létrehozása. Fontos továbbá, hogy a jövőre induló új finanszírozási rendszer elemeit megismerjék a felsőoktatási intézmények - ennek keretein belül indul el a már említett stratégiai tervezés.

edupress.hu