Milyen munkaadót keresnek az IT fejlesztők?

A világ legnagyobb IT-fejlesztői közössége, a Stack Overflow a múlt héten publikálta éves átfogó kutatását, amelyben 56 ezer informatikus (ebből 233 Magyarországról) mondta el véleményét 173 országból szakmájáról, karriercéljairól, munkával és munkahelyével való elégedettségéről. Az IT közösséget havi 16 millió fejlesztő keresi fel, 67 ezren Magyarországról. Ők éppen aktuális szakmai kérdésekre keresnek választ vagy segítenek másoknak egy-egy probléma megoldásában. A legérdekesebb adatok között szemezgettünk, ami a munkaerő-toborzásban is hasznos információ lehet.

Van-e a diplomája a fejlesztőknek?

A programozók csak 43 százalékának van szakirányú felsőfokú végzettsége. 13 százalék teljesen autodidakta módon tanulta ki a szakmát, míg összességében 69 százalék nyilatkozott úgy, hogy részben önképzéssel szerezte ismereteit. Személyzeti döntéshozóknak ebből az lehet a tanulság, hogy nem érdemes „papír”, diploma alapján szűrni a pályázókat. A szakmában dolgozók jelentős hányada, nem a klasszikus szakon, iskolapadban tanulta a programozást.

Melyik a legnépszerűbb programnyelv?

A legnépszerűbb technológiák között a Javascript vezet (55 százalék), második az SQL (49 százalék), aztán a Java és a C# következik. A PHP az ötödik helyen található, a Node és az Angular pedig jönnek fel. A Rust számít a legkedveltebb programozási nyelvnek, míg a Visual Basic a legrettegettebbnek, az Android pedig a legkeresettebbnek.

Melyek a legjobban fizető munkák?

Az Egyesült Államokban a felhőtechnológia fizet a legjobban. A Spark-, a Scala-fejlesztők évi 125 ezer dollárra számíthatnak, a Cassandra, az F# 115 ezret hozhat a házhoz. Világszinten az F# 32 százalékkal jövedelmezik jobban a fejlesztői átlagnál, a Dart és a Cassandra pedig 31 százalékkal.

Női-férfi összevetésben pályakezdőknél minimális a különbség. A nők harmincas éveikben – amikor sokan szülési szabadságra mennek – kerülnek hátrányba, átlagban évi 20 ezer dollárral keresnek kevesebbet az Egyesült Államokban.

Végzettség szempontjából a legtöbbet (az átlagnál 25 százalékkal többet) a vezetői utánpótlásprogramokban részt vettek keresnek, őket a mesterdiplomások (msc) követik 21 százalékkal. Az Egyesült Államokban a doktori fokozatot szerzők állnak az élen évi 122 ezer dolláros jövedelemmel.

És íme az átlagfizetések az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban.

Melyek a leggyakoribb nyelvkombinációk?

Egy átlagos fejlesztő 4-5 programnyelvet, keretrendszert és technológiát használ. Két technológia esetén a leggyakoribb kombináció a JavaScript és az SQL. 3-as kombinációnál a JavaScript, a PHP és az SQL.

Keresnek-e állást az IT-sek?

A kérdőív egy fejezete a karrierépítésre vonatkozott. Jó hír a toborzóknak, hogy világszerte a válaszadóknak csak 22 százaléka zárkózik el az állásajánlatoktól. Ugyan mindössze 15 százalék keres aktívan, ám további 63 százalék nyitott a megkeresésekre, az új kihívásokra anélkül, hogy bújná a kiírásokat.
A legnagyobb arányban az egyetemisták, az elemző, a minőségbiztosításon dolgozó fejlesztők keresnek az átlagnál nagyobb arányban aktívan állást. Legkevésbé a dizájnerek és az informatikai felsővezetők.

Melyek a top álláskeresési csatornák?

Itt Németország, az Egyesült Államok és India példáját mutatták be a felmérés készítői. A legnagyobb arányban (minden negyedik válaszadó) ismerős ajánlásával talált új munkahelyet Németországban. A második helyen az internetes hirdetések – állásportálokon, saját weboldalon (16), harmadikon a célirányos, direkt álláskeresői megkeresés (13) negyediken a személyzeti tanácsadó általi megkeresés (10 százalék) szerepelt. Érdekesség, hogy állásbörzén csak a fejlesztők alig 4 százaléka találta meg munkahelyét. Az Egyesült Államokban is hasonlóan alakult az álláskeresési toplista. Annyi eltéréssel, hogy ott a személyzeti tanácsadó közvetítés a harmadik, az állásbörzék pedig 6 százalékkal állnak. Indiában az in-house recruitment (belső céges toborzói csapat) a legerősebb, a munkatársi ajánlás a második, az állásportálok/céges weboldalak a harmadik helyen állnak.

Mi alapján dönt a fejlesztő álláskereső?

A globális sorrend: 1. Fizetés, 2. Munka-magánélet egyensúlya, 3. Céges kultúra. Ám igaz az is, hogy a fejlesztők 37 százaléka elsődlegesen nem a bér alapján hozza meg döntését. A németeknél például a legfőbb prioritás a munka-magánélet egyensúlya és csak második helyen a bér, harmadikon a vállalati kultúra. A cégméret, a vállalat piaci helyzete, a pozíció elnevezése alig néhány százaléknál nyom valamit a latba.

Mi a legfontosabb a munkahelyen?

A válaszadók legnagyobb arányban (70 százalék) új technológiákat akarnak megtanulni, 64 százalék valami újat szeretne létrehozni, 44 százalék termékfejlesztések terén a döntésekben akar részt venni, 40 százalék javítani akarja a meglévő alkalmazást. Csak 30 százalék utazik az előléptetésre és 25 százalék számára fontos az otthonról történő munkavégzés. Az országok között megfigyelhető különbség, hogy Indiában sokkal nagyobb arányban akarnak előléptetést a dolgozók, mint a világ más részein.

Mi az, ami a leginkább zavarja a fejlesztőket munkaadójuknál?

A legtöbben a nem reális elvárásokat, a gyenge dokumentációt és a nem világos célkitűzést emelték ki. Érdekesség, hogy 8 százalék számára a „megpróbálni kedvesnek lenni” is a kihívások között szerepel. A kérdőív készítő arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire változnak a nehézségek a karrier előrehaladtával. Lineárisan növekszik a nem reális elvárásokra és a nem világos célokra panaszkodók aránya, míg a „kedvesen viselkedés” egyre kisebb nehézséget jelent.

Hol vannak a legelégedettebb IT-sok?

A Stack Overflow arra is kíváncsi volt az online felmérésben, hogy mely iparágban a legboldogabbak a fejlesztők. Vezet a játékipar (43 százalék),megelőzve az internetes és webszolgáltatásokat, az oktatást és a nonprofit szektort. Alacsonyabb szinten áll az elégedettség banki-pénzügyi, telekommunikációs területen és a kormányzati szektorban.

Magányosan vagy csapatban?

Külön kérdéssor vonatkozott azokra, akik nem csapatban, hanem egyedül, a klasszikus munkahelytől távol – például otthonról - fejlesztenek. 12 százalék végzi így a munkáját teljes munkaidőben, 30 százalék pedig rész-vagy teljes időben. Minél nagyobb valakinek a tapasztalata, annál nagyobb eséllyel dolgozik egyedül. Kiderült, hogy a magányos fejlesztők sokkal nagyobb arányban számoltak be arról, hogy szeretik a munkájukat (44,5 százalék), mint aki mindig csapatban, a munkahelyről kódol (24,5 százalék).