Mit kell tudni az ekhósok járulékfizetéséről?

Mint ismert, a magánszemélyt terhelő 15 százalék ekhóból az ekhoalap 11 százaléka személyi jövedelemadónak, 4 százaléka pedig nyugdíjjáruléknak minősül. Ez utóbbit nem kell megfizetnie a nyugdíjasnak és annak, aki az adott adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette. (Magán-nyugdíjpénztári tagság esetén az ekhoalap 0,1 százaléka a nyugdíjjáruléknak, 3,9 százaléka pedig magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősül.)

A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb a költségvetési törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege után köteles megfizetni. (Ez a felső határ egy napra 2006-ban 17 330 forint volt, idén pedig 18 490 forint.) Azoknál, akiknél a munkaviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, a tényleges időtartam arányában kell ezt ez összeget megállapítani. Ez a szabály irányadó az ekhóba "beépített" nyugdíjjárulék esetében is. A magánszemélynek módjában áll nyilatkozni arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a tb-törvény felső határáig megfizette vagy sem.

Az ekhót választó nem nyugdíjas magánszemély viszont jogszerűen nem tehet a 11 százalékos mértékű ekho fizetésére vonatkozó nyilatkozatot akkor, ha az adóévben az éves járulékfizetési felső határt még nem érte vagy nem éri el az adott kifizetést megelőzően vagy éppen az adott kifizetéssel.

Népszava