Több százezer német munkahelyet veszélyeztetnek a szankciók

Eckhard Cordes, a német cégek kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) elnöke kifejtette, hogy az eddigi szankciók nem eredményeztek értékelhető előrelépést az ukrán válság kezelésében.
Az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel Németország saját magának árt - tette hozzá. Az újabb szankciók bevezetésének elhalasztásától a szervezet azt remélte, hogy a döntés "erősíti az ukrajnai tűzszünetet", de az EU végül mégis életbe léptette a korábban elhatározott gazdasági és politikai korlátozó intézkedéseket, ami "nem fog hozzájárulni az enyhüléshez" - mondta Eckhard Cordes.

A német középvállalati szektorban a szankciók első körei is "nagy frusztrációt" eredményeztek, kis- és közepes méretű vállalatok sora érzi fenyegetve fennmaradását, mert tevékenységük jelentős része Oroszországhoz köti őket, és nem találnak egykönnyen más piacot termékeiknek és szolgáltatásaiknak - idézte a FAS az érdekképviselet vezetőjét. A szervezet adatai szerint az év első öt hónapjában az Oroszországba irányuló export értéke 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az év egészét tekintve pedig 25 százalékos lehet a visszaesés.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól.

A büntetőintézkedések az orosz védelmi és energiaipar hat meghatározó vállalatát, illetve állami tulajdonban lévő nagybankját érintik, további beutazási és pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak 24 magánszeméllyel szemben. (MTI)

2014. szeptember 15.