Így lehetsz nyerő és kapós informatikus az álláspiacon

A beszélgetés résztvevői balról jobbra: Lupkovics Edit (Jobsgarden), Magyari Andrea (NNG), Oroszi Kata (LogMeIn), Baráth Barbara (Green Fox Academy), Nagy-Józsa Dorka (Y2Y)

Kell-e diploma informatikusként?

„Elvégezzek egy 3 éves bachelor képzést valamelyik egyetemen, főiskolán, vagy elegendő autodidakta módon tanulni, esetleg egy 5-6 hónapos tanfolyam elvégzése” – fogalmazza meg a dilemmáját sok fiatal. A szervezők még a szakértői válaszok előtt - megszavaztatták a közönséget, amely 41-5 arányban a „nem kell diploma” mellett voksolt. A munkaerőpiaci szakértők aztán megerősítették a többség vélekedését. Kicsit bővebben kifejtve a választ azonban hozzátették: a diplomának is van pozitív hozadéka: jelzi a kitartást, az elköteleződést, a tanulási képességet és ezáltal a beválás nagyobb valószínűségét. Konzervatív cégeknél pedig még mindig elvárás a felsőfokú végzettség, bár ez a hozzáállás a növekvő munkaerőhiánnyal kezd visszaszorulni.

Startup vagy multi?

A startup általános jellemzője a sok kísérletezés, a folyamatos változás, a bizonytalanság, a projektközpontúság, az önmegvalósítás, a helyben születő döntések. A multiké pedig a biztonság, a stabilitás, az átlag feletti fizetés, munkában a merevség, az alaposan meghatározott folyamatok, a kevés lehetőség az egyéni kibontakozásra.

Míg 10 évvel ezelőtt biztosan a multi győzött volna, a hallgatóság 28-18 arányban a startup mellett szavazott. A jelenlévő céges személyzeti szakemberek (NNG, LogmeIn) azonban hangsúlyozták, nem lehet ennyire feketén/fehéren látni a két típust. Akadnak nagy szervezetek, melyek sok startup elemmel működnek, míg kis cégek között találni bőven merevebb, multis működéshez hasonlítókat. A lényeg: a számodra leginkább megfelelő cégtípust válaszd ki és ezt vizsgáld meg minden cégnél, amelyet kinézel magadnak.

Szabadúszóként vagy főállásban?

Abban a meghívott szakértők egyetértettek, hogy a következő években növekedni fog a freelancer (szabadúszó) informatikusok száma. Pályakezdőként azonban mindenképpen főállásban érdemes kezdeni, a szabadúszás a jó kapcsolatrendszerrel rendelkező, rutinos szakemberek terepe. Az NNG és a LogmeIn képviselője megjegyezte, ők főállású informatikusokra építik a szervezetet, freelancerekkel és otthonról dolgozókkal nem lehet ütőképes a cég. Szerintük az együtt dolgozó, stabil csapat hoz innovációt, járul hozzá leginkább a termékfejlesztéshez. És informatikusi oldalról is megvan az igény a valahová tartozásra.

Útravaló: informatikusként tisztázd le magadban, hogy melyik munkaforma való neked. A saját magad lábán állás vállalkozói státuszban és az ezzel járó adminisztrációval, az otthoni iroda nagyobb szabadsággal, bevételingadozással vagy a hagyományos fix irodai munkahely, a megbízhatóság, a csapatban dolgozás. Itt sincs általános válasz, csak személyre szabott.

A nagyobb szervezetek egyébként kicsit elmozdultak a rugalmasság felé. Előfordul, hogy a hét egy napját otthonról dolgozhatja le a munkavállaló, ha éppen olyan feladata van, ami nem igényel személyes interakciót.

Mi kell az előléptetéshez, a fizetésemeléshez? Mennyit kérhetek bértárgyaláson?

A válaszban leggyakrabban elhangzó két szó a tökösség és a munka iránti alázat volt. Automatikusan senki sem kap kinevezést, azért meg kell harcolni. A cég a közvetlen vezetőn át legfeljebb olyan jelzést küld, hogy a sorsod a te kezedben vagy. Például úgy, hogy jelen vagy a hétköznapokban, ötleteiddel hozzájárulsz az innovációhoz, mutatod az eredményeidet, jelzed felettesednek az ambícióidat és megkérdezed, hogy mi kell az odajutáshoz.

A cégek többségénél valamilyen rendszer működik a fizetésemelés meghatározására. Nem szabad azonban tabuként kezelni: ha egy ideje nincs, akkor a felettessel egy személyes beszélgetésen fel lehet hozni. Úgy érdemes kérésünket alátámasztani, hogy valamilyen eredményt felmutatunk. Automatikusan, alanyi jogon nem jár. Állásinterjún már más a helyzet. „Itt már csak az arcodon múlik, mennyit kérsz, persze légy tisztában piaci értékeddel” – emelte ki a Jobsgarden szakértője.

Reális-e a karrierváltás informatikába teljesen más területről?

Nem könnyű, mert nem átlagos szakmáról van szó, de nem is lehetetlen. Számos példát látni, hogy jogászok, közgazdászok, bölcsészek nyergelnek át a kódolásra. Nagy elköteleződés és tudatosság kell hozzá, valamint érdemes néhány órás foglalkozáson belekóstolni, nagyjából mire lehet számítani. (Ilyet egyébként a Greenfox is kínál). A programozóiskola felvételi elbeszélgetésén már szűrik azokat, akiknél ez nem látszódik.

Milyen készségek kellenek a jövő informatikusának? Elveszik a robotok a munkát?

Az érdeklődő fiatalok ebben meglehetősen optimisták voltak. A 46 válaszadóból 41 szerint a robotizáció nem veszi el munkáját. Hasonló derűlátás tükröződött a munkaerőpiaci szakértők szavaiból. Az automatizáció egyelőre az unalmas, gépies munkákat váltja ki, a chatbotok pedig inkább segítik a humán interakciót. Az informatikusoknál a jövőben a soft skillek (puha képességek) szerepe értékelődik fel. A magányos ’programozózsenik’ helyett a csapatban dolgozás, az empátia, a kreativitás, az ’out of the box’ gondolkodás jelenthet versenyelőnyt. Így ha erre a pályára készülsz, e képességeidet is fejleszd. Nem csupán programozó és programozó között kell együttműködés, hanem programozó és az üzleti terület képviselője vagy a programozó és az ügyfél között is.  Ennek könnyítésén már dolgoznak a cégek. Például szervezeten belül az üzleti oldalnak bemutatják a programozói gondolkodásmódot, míg a programozóknak az üzletit.

Karácsony Zoltán