MSZOSZ: Kövesse az inflációt a béremelés
Az MSZOSZ 2,8 százalékos reálbérjavulást kíván elérni a versenyszférában jövőre, annyit mint a GDP feltételezett bővülése - mondta Pataky Péter elnök. Az elnökség álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy ehhez a feltételezett inflációval is kalkulálva legalább 9 százalékos bruttó keresetemelésre van szükség.
A szövetség eredményt akar elérni a régóta szorgalmazott bértarifa-minimumok alkalmazásában, ezért az ágazati bértarifa tárgyalások haladéktalan elkezdését javasolja. Az MSZOSZ szerint szükséges, hogy jövőre az adómentes étkezési hozzájárulás hidegétkeztetésnél 6 ezer, melegétkeztetésnél 12 ezer forintra emelkedjen.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról