MSZOSZ: Kövesse az inflációt a béremelés
Az MSZOSZ 2,8 százalékos reálbérjavulást kíván elérni a versenyszférában jövőre, annyit mint a GDP feltételezett bővülése - mondta Pataky Péter elnök. Az elnökség álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy ehhez a feltételezett inflációval is kalkulálva legalább 9 százalékos bruttó keresetemelésre van szükség.
A szövetség eredményt akar elérni a régóta szorgalmazott bértarifa-minimumok alkalmazásában, ezért az ágazati bértarifa tárgyalások haladéktalan elkezdését javasolja. Az MSZOSZ szerint szükséges, hogy jövőre az adómentes étkezési hozzájárulás hidegétkeztetésnél 6 ezer, melegétkeztetésnél 12 ezer forintra emelkedjen.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
- 2026.10.06Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.07Jobverse Állásbörze A JOBVERSE a hazai munkaerőpiac egyik meghatározó platformjává nőtte ki magát Légy részese annak az élménynek, ami új szintre emeli a toborzást!
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

