MSZOSZ: Kövesse az inflációt a béremelés
Az MSZOSZ 2,8 százalékos reálbérjavulást kíván elérni a versenyszférában jövőre, annyit mint a GDP feltételezett bővülése - mondta Pataky Péter elnök. Az elnökség álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy ehhez a feltételezett inflációval is kalkulálva legalább 9 százalékos bruttó keresetemelésre van szükség.
A szövetség eredményt akar elérni a régóta szorgalmazott bértarifa-minimumok alkalmazásában, ezért az ágazati bértarifa tárgyalások haladéktalan elkezdését javasolja. Az MSZOSZ szerint szükséges, hogy jövőre az adómentes étkezési hozzájárulás hidegétkeztetésnél 6 ezer, melegétkeztetésnél 12 ezer forintra emelkedjen.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
Az iskolakezdési támogatás 24 ezer forintra emelését javasolják, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. Szükségesnek tartják, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók 4 ezer forintos költségfedezetet.
Az elnökség, értékelve az idei gazdasági helyzetet, fontosnak tartja megjegyezni, hogy az infláció az első félévben jelentősen meghaladta a bérmegállapodások megkötésekor előre jelzett szintet. A 6,2 százalék helyett 7,5 százalék körül várható az infláció éves szinten - mondta Pataky Péter.
Az első félévben a foglalkoztatás kismértékben csökkent, ez alapvetően a költségvetési szféra létszámcsökkenéséből adódik, a versenyszférában 1 százalék alatti létszámbővülés volt. Az elnök tájékoztatása szerint a szövetség tagszervezetei többségben azt jelezték, hogy az év első hónapjaiban lezajlott tárgyalásokon átlagosan bruttó 8,5 százalékos béremelést sikerült elérniük.
Az átlagot meghaladó mértékben a legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban nőttek a keresetek. A keresetek emelkedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése és az alacsony jövedelmű ágazatok garantált bérminimumra való ráállása. Bár a bruttó keresetek emelése az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásában ajánlott mérték körül alakult, a reálkereset a tárgyalásokon számított 4 százalékos csökkenésnél is nagyobb mértékben romlott - hívta fel a figyelmet az MSZOSZ elnöke, hozzátéve: ez befolyásolja a jövő évre vonatkozó követeléseiket.
Kifogásolják, hogy a jövő évre tervezett adóváltozások csak a közepes jövedelműeknek kedvezőek, az alacsonyabb jövedelműeknél az infláció a keresetek reálértékének csökkenését eredményezi. A kétkulcsos tábla a szövetség szerint továbbra sem alkalmas az infláció miatt szükséges valorizálás megvalósítására. Ennek hiányában jövőre a 100 ezer forint alatti munkabéreknél a bruttó növekedéshez képest a nettó keresetek 1-1,5 százalékkal alacsonyabbak lesznek, ami 0,4-1,1 százalékos adóteher-növekedést jelent.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon