Munkaerőpiaci Alap: 400 milliárd forint közelében

Az alap 1996-ban még 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, 2002-ben lépte át a 200 milliárd forintot.
A Munkaerőpiaci Alap fenntartását gyakorlatilag a bruttó bérek után a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási járulék fedezi. Ezekből a járulékokból az idén 212 illetve 97 milliárd forint bevétel várható. Jelentős bevételi forrás még a bruttó bérek után a munkáltatók által teljesített 1,5 százalékos szakképzési járulék. Ezt azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akik maguk nem vesznek részt a gyakorlati szakképzésben. Az alap az idén ebből a befizetésből 37,8 milliárd forintra számít. A rehabilitációs járulék befizetési összege 14,2 milliárd forint.

Az alap minden évben a legtöbb pénzt az álláskeresők járadékára használja fel. Erre a kiadási tételre az idén 105,2 milliárd forintot terveztek. A második legnagyobb tételt ugyancsak szokásosan az aktív munkaerő-piaci eszközök, a foglalkoztatási, képzési programok finanszírozása jelenti, ennek összege az idén a tervek szerint 55,8 milliárd forint.

A Munkaerőpiaci Alap 53 milliárd forintot ad át a költségvetésnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítve. Jelentős összeget, 66,3 milliárd forintot szán főként a szociális segélyezésre, a közcélú munka finanszírozására.
A szakképzési, felnőttképzési feladatokra előirányzott keret 33 milliárd forint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fenntartására, fejlesztésére 25 milliárd forint fordítható. Az idén jelentős összeggel, 22,9 milliárd forinttal járul hozzá az alap a munkaerő-piaci szolgáltatás fejlesztését, a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló európai uniós programok társfinanszírozásához.

A múlt évben az álláskeresők járadékára, segélyezésére 101,8 milliárd forintot terveztek. Az aktív programokra, a képzésre, közhasznú munkára, bér- és járuléktámogatásra és más foglalkoztatást elősegítő programokra az egész évre 48,3 milliárd forintot. A szakképzési, felnőttképzési célokra 25,7 milliárd forintot. A rehabilitációs célra 56,3 milliárd forintot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 21,5 milliárd forintos éves kerettel gazdálkodhatott. Az Európai Unió által támogatott programokhoz 9,7 milliárd forintos önrészt tervezett éves szinten az alap.