Csaknem 290 milliárd forintot költött tavaly a Munkaerőpiaci Alap
Csaknem 290 milliárd forintot költött a múlt évben a Munkaerőpiaci Alap, ennek legnagyobb részét, 85,5 milliárd forintot a munkanélküliek, újabb elnevezéssel álláskeresők ellátására fizették ki - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
A rehabilitációs célokra 55,2 milliárd forint jutott. Az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit javító képzésre, bér- és járuléktámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra és más aktív eszközre 53,4 milliárd forintot fordítottak.
Két éve a munkanélküliek ellátására 86,7 milliárd forintot, három éve 78,2 milliárd forintot használtak fel, ez a kiadási tétel - mint ahogy minden évben - tartalmazza a társadalombiztosításnak fizetett járulékot is. A rehabilitációs kiadások két éve 55 milliárd forintot jelentettek, három éve pedig 34,3 milliárd forintot.
Az elhelyezkedési lehetőségeket javító képzésre, bér- és járuléktámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra és más aktív eszközre két éve 49,9 milliárd forintot, három éve 44,4 milliárd forint költött az alap.
A múlt évben 30 milliárd forintot adott át az alap a központi költségvetésen keresztül az önkormányzatoknak a rendszeres szociális segélyre illetve az ennek igénybevételéhez szükséges közcélú munkák szervezésére. Két éve 29,3 milliárd forintot, három éve 36,3 milliárd forintot adtak át erre a célra.
Nagyságrendben a következő kiadási tétel a munkaügyi intézményrendszer fenntartása, fejlesztése. Erre a múlt évben 22,3 forintot lehetett felhasználni. Két éve és három éve is 21,5-21,5 milliárd forint jutott az intézményrendszerre.
A szakképzés támogatására kifizetett összeg 19,1 milliárd forint volt a múlt évben. Két éve 14,7 milliárd forint, három éve 15,9 milliárd forint jutott a szakképzésre.
Az európai uniós támogatással indított programok társfinanszírozásához 8,6 milliárd forintra volt szükség a múlt évben. Két éve 6,6 milliárd forintos, három éve 5,4 milliárd forintos társfinanszírozást vállalt az alap.
A bérgarancia kifizetéseket a múlt évben 5,6 milliárd forintos visszafizetendő támogatással segítette az alap. Két éve a felszámolás alatti cégek bérkifizetéseihez 4,7 milliárd forintot, három éve a 3,7 milliárd forintot utalt át az alap.
A közmunkákhoz 3,8 milliárd forint volt az alap támogatása, de a munkák szervezőinek saját forrásai révén ennek a többszörösét költhették közmunkára. A többi tétel 2 milliárd forint alatti.
Az alap 2005-ben 271,5 milliárd forintot használt fel, 1996-ban viszont még csak 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, s csak 2000-ben haladta meg ez az érték a 150 milliárd forintot. A 200 milliárd forintot 2002-ben lépte túl a forrás. Az alap jól gazdálkodott a múlt évben, a 311 milliárd forintos bevételből 290 milliárd forintot használt fel. Bevételeinek döntő részét a múlt évben is a munkáltatói és munkavállalói befizetések jelentették. Ez 185 milliárd illetve 63 milliárd forint volt.
Két éve a munkanélküliek ellátására 86,7 milliárd forintot, három éve 78,2 milliárd forintot használtak fel, ez a kiadási tétel - mint ahogy minden évben - tartalmazza a társadalombiztosításnak fizetett járulékot is. A rehabilitációs kiadások két éve 55 milliárd forintot jelentettek, három éve pedig 34,3 milliárd forintot.
Az elhelyezkedési lehetőségeket javító képzésre, bér- és járuléktámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra és más aktív eszközre két éve 49,9 milliárd forintot, három éve 44,4 milliárd forint költött az alap.
A múlt évben 30 milliárd forintot adott át az alap a központi költségvetésen keresztül az önkormányzatoknak a rendszeres szociális segélyre illetve az ennek igénybevételéhez szükséges közcélú munkák szervezésére. Két éve 29,3 milliárd forintot, három éve 36,3 milliárd forintot adtak át erre a célra.
Nagyságrendben a következő kiadási tétel a munkaügyi intézményrendszer fenntartása, fejlesztése. Erre a múlt évben 22,3 forintot lehetett felhasználni. Két éve és három éve is 21,5-21,5 milliárd forint jutott az intézményrendszerre.
A szakképzés támogatására kifizetett összeg 19,1 milliárd forint volt a múlt évben. Két éve 14,7 milliárd forint, három éve 15,9 milliárd forint jutott a szakképzésre.
Az európai uniós támogatással indított programok társfinanszírozásához 8,6 milliárd forintra volt szükség a múlt évben. Két éve 6,6 milliárd forintos, három éve 5,4 milliárd forintos társfinanszírozást vállalt az alap.
A bérgarancia kifizetéseket a múlt évben 5,6 milliárd forintos visszafizetendő támogatással segítette az alap. Két éve a felszámolás alatti cégek bérkifizetéseihez 4,7 milliárd forintot, három éve a 3,7 milliárd forintot utalt át az alap.
A közmunkákhoz 3,8 milliárd forint volt az alap támogatása, de a munkák szervezőinek saját forrásai révén ennek a többszörösét költhették közmunkára. A többi tétel 2 milliárd forint alatti.
Az alap 2005-ben 271,5 milliárd forintot használt fel, 1996-ban viszont még csak 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, s csak 2000-ben haladta meg ez az érték a 150 milliárd forintot. A 200 milliárd forintot 2002-ben lépte túl a forrás. Az alap jól gazdálkodott a múlt évben, a 311 milliárd forintos bevételből 290 milliárd forintot használt fel. Bevételeinek döntő részét a múlt évben is a munkáltatói és munkavállalói befizetések jelentették. Ez 185 milliárd illetve 63 milliárd forint volt.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?