Munkáért bért, élethez segélyt
Annak ellenére, hogy egyre terebélyesedik Monok "segélyért munkát" akciója, a kormány, valamint az ellenzék is hajlik a segélyezés reformjára, a szociális szakemberek a vészharangot kongatják - írja a Népszabadság.
Monok példája ragadós. Elsőként Ivád választotta ugyanezt a megoldást, majd Sátoraljaújhely és Sárospatak jelentette be, hogy fontolóra veszi a rendeletalkotást. A Szerencsi Kistérség 18 települése javaslatcsomagot állított össze, amelyben kezdeményezik, hogy a sokgyerekes családokat csak három gyerekig illesse meg a családi pótlék, a többi utód után adójóváírást vehessenek igénybe a szülők. Legutóbb a Megyei Jogú Városok Szövetsége jelentette be, hogy a szociális törvény módosítását kezdeményezi.
A módosítás lényege a szociális segélyezés összekapcsolása a társadalom érdekében végzett munkával, illetőleg a gyermekek óvodába, iskolába járatásával.
Mindez ellentétes az alig egy évvel ezelőtt egyhangúan elfogadott a "Legyen jobb a gyerekeknek!" című parlamenti programmal, amely kötelezte a kormányt a gyermekszegénység elleni fellépésre - emlékeztetett Farkas Zsombor, az MTA Gyerekszegénység elleni programirodájának munkatársa, ki szerint, ha a szülőktől megvonjuk a gyermekvédelmi támogatást és a szociális segélyeket, akkor a gyereket büntetjük.
Az április elején nyilvánosságra került "Út a munkához" című kormányi előterjesztés háromhavonta 15 nap közmunkát tart szükségesnek a rendszeres szociális segély fejében.
A rendszeres szociális juttatásban részesülő 185 ezer rászoruló kétharmada hátrányos helyzetű kistelepülésen él, ahol közel-távol nincs munkalehetőség - mutat rá a javaslat kényes pontjára Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója, aki úgy véli, hogy ezekben a térségekben általában a közmunka szervezésére sincs pénz.
A segélyért munkát elmélete nem új, hiszen 1994-ben már bevezettek ehhez hasonló rendszert, ám egy év múlva eltörölték, majd a Fidesz-kormányzás évi 30 napos munkavégzést írt elő a segélyezetteknek. A jogszabály ma is hatályos. Csakhogy az ország rengeteg településén nincs közcélú munkavégzés, így nincs mit számon kérni - áll a Népszabadságban.
Nem éri meg dolgozni
Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke úgy véli, hogy a monoki rendelet, illetve a kormány tervezete egyaránt alkalmatlan az érezhetően növekvő társadalmi feszültség oldására, sőt fokozza azt. A segély megélhetési eszközzé válása a munka világát minősíti, azt a munkaadói hozzáállást, amely elvárja a munkavállalótól, hogy mobil legyen, ám letelepedési támogatást csak elvétve ad, jövedelemkiegészítő juttatásokra - étkezési jegy, benzinpénz, vonat-buszbérlet, telefonköltség - pedig csak azok számíthatnak, akik korántsem tartoznak a rászorultak közé. Munkába járni sokba kerül. A ruha, étkezés, közlekedés, gyerekelhelyezés költségeit levonva a minimálbérből kevesebb marad, mint a segélyből. Nem éri meg dolgozni. De ez nem a szegények hibája.
A reformterv bizonyos elemeit a kormány korábbi szociálpolitikai tanácsadója, Ferge Zsuzsa is bírálta, mondván a falusi gettókba kényszerülő százezrek aktivizálása nem olyan feladat, amit néhány kormányrendelettel meg lehetne oldani. A kabinetet viszont az ellenzéke támogatja.
Népszabadság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár 2 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 2 hete
- A korai iskolaelhagyók arányának változása 2 hete
- A szociális szférában dolgozók bérének növelését sürgeti az LMP 3 hete
- Szlovákiában betiltják a mobiltelefonok használatát az általános iskolákban 3 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hónapja
- Temetési segély 1 hónapja
- A pedagógusok száma Magyarországon (1990-2023) 2 hónapja