"Munkával ünnepeltetik a munkaszüneti napot"

2011. június 20-án az Országgyűlés úgy döntött, hogy július 1-jét a köztisztviselőkéhez hasonlóan a kormánytisztviselők napjává is nyilvánítja. A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja a kormánytisztviselők, az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak számára munkaszüneti nap. Fehér József, az érdekképviselet főtitkára a lapunkhoz eljuttatott közleményben azt kifogásolta, hogy az ügyfélszolgálatosoknak az ünnepnapon is a szokásos munkarendben kell dolgozniuk.

Álláspontja - melyet jogszabályokkal is alátámasztott - szerint ez az azonos jogviszonyban álló kormánytisztviselők között tesz különbséget, ezzel pedig sérül az egyenlő bánásmód.

Az ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők esetében a Kormánytisztviselők Napja nem minősül munkaszüneti napnak. [63/A. §] - Elég kínos a jogalkotói amnézia. Hogy a szabályozás előkészítésért felelős vezetők nem ismerik a portfóliójukba tartozó törvényekben rejlő lehetőségeket - írja a sajtóanyagban Fehér József.

A kormánytisztviselői jogviszonyban is alkalmazandó Munka Törvénykönyve 125. § (1) bekezdése szerint - többek között - munkaszüneti napon a rendeltetése folytán e napon is, vagy megszakítás nélküli munkarendben működő munkakörben foglalkoztatható a munkavállaló. A törvényi definíció szerint a megszakítás nélküli munkarend egyik lehetséges feltétele, hogy - esetünkben az ügyfélszolgálati munkakör - társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan. Fehér József úgy véli lehetett volna pontosítani a szabályt a munkaszüneti napi munkavégzés elrendelhetőségével kapcsolatban, hiszen július 1. a közigazgatásban (és ebben az évben először az egészségügyi intézményekben) munkaszünet.

- Ezen logika mentén haladva például az orvosnak, a benzinkutasnak vagy éppen a pincérnek, - és mindenki másnak, aki Újév napjától Karácsonyig bármelyik ünnepen foglalkoztatható - egyetlen munkaszüneti nap sem járna - véli a szakszervezeti vezető.

A különbségtétel, az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző negatív diszkrimináció. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint megkülönböztetés alkotmányellenes, ha nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka azaz, önkényes. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel [4/1993. (II. 12.) AB határozat] - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.