Megjelent: 15 éve

Munkavállalás a csatlakozás után

Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon a munkaerő szabad áramlásának kérdésében a 2+3+2 éves átmeneti időszakban állapodott meg az Európai Unióval. 2004 májusától csak három ország - Svédország, Nagy Britannia és Írország - oldotta fel a korlátozásokat, a többi tagországban 2006-ig biztosan, de elképelhető, hogy 2011-ig, csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát az új tagállamok polgárai.

A velünk együtt csatlakozott országokban viszont már most munkavállalási engedély nélkül lehet dolgozni. A jelenlegi helyzetről Lengyelné Varga Nóra, a Foglalkoztatási Hivatal EU-integrációs kirendeltségének vezetője nyilatkozott.

A régió uniós tagállamok közül Írország, Svédország és Nagy-Britannia nyitotta meg korlátozás nélkül munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország előtt is. Az íreknél és a svédeknél semmiféle kikötés nincs, a briteknél viszont első alkalommal regisztráltatnia kell magát a magyar munkavállalóknak, ami 50 fontba és néhány okirat beszerzésébe, illetve hitelesített fordításába kerül. A britek azonban nem korlátozták a munkaerő-áramlást, nem kell munkavállalási engedély a legális munkához.

Hollandia és Dánia részben könnyített

A tagállamok második csoportjába Hollandia, Dánia tartozik, ahol továbbra is szükséges a munkavállalási engedély, de azt bizonyos esetekben könnyített eljárással megadják. A hollandok például meghatározott hiányszakmákban - nemzetközi szállítás, belföldi hajózás, egészségügyi szektor, húsipar - gyorsított eljárással zöld utat adnak az új tagállamok munkavállalóinak. A dán szabályozás a munkavállalási engedély kiadását feltételekhez köti, de bizonyos esetekben biztosítja az engedélyek könnyített kiadását. Megnézik, hogy a munkaszerződésben szereplő bér, megfelel-e a kollektív szerződések alapján fizetett összegeknek. A dánok azt akarják ezzel megakadályozni, hogy a keleti munkaerő ne nyomja le a hazai béreket.

Németország és Ausztria fél a leginkább

A többi tagállam legalább két évig fenntartja a korábbi állapotot, vagyis a munkavállalás feltétele a munkavállalási engedély, melyet csak akkor adnak ki, ha az adott pozícióra alkalmas hazai vagy "régi uniós" jelentkezőt nem találnak. A legtovább várhatóan Ausztria és Németország tartja zárva munkaerőpiacát. E két országban azonban bizonyos számú magyar munkavállaló kétoldalú államközi megállapodás alapján munkavállalási engedélyhez juthat a gyakornoki egyezmény (Ausztria, Németország) és a határmenti ingázók programja (Ausztria) keretében.

A német és az angol nyelvterület vonzó a magyar munkavállalóknak

Lengyelné Varga Nóra beszámolt arról, hogy a Foglalkoztatási Hivatalnál külföldi munka iránt érdeklődők többsége német vagy angol nyelvterületen szeretne álláshoz jutni, azaz Ausztria, Németország, Nagy Britannia és Írország a fő uniós célországok. Az érdeklődők végzettsége elég széles palettán mozog: a betanított munkástól, a szakmunkáson, a vegyészmérnökön át a tanárig sok szakma képviselői fordulnak a hivatalhoz.

"Tanácsként elmondjuk, hogy aki külföldi munkavállaláson gondolkodik, mindenképpen ismerje az adott ország nyelvét. Nyelvtudás nélkül nem tudja képviselni érdekeit, már a munkaszerződés megkötésekor becsaphatják. Ajánlatos tájékozódni arról, hogy az adott ország milyen feltételekhez köti a magyar állampolgárok munkavállalását, illetve a munkavállalási engedély miképpen igényelhető", jegyezte meg az osztályvezető.

  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter