Napi 9 és fél órát dolgoznak a fiatalok

A középiskolásoknak, az egyetemistáknak, főiskolásoknak több idejük jut pihenésre valamint szórakozásra: átlagban 9 óra 40 perc illetve 8 óra 50 perc. A tanulás napjaikból rendszerint 5 és fél órát tesz ki - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A pályakezdőket nagyon leterhelik

Sokat dolgoznak a fiatal felnőttek, 43 százalékuk 8-9 órát, egynegyedük 10-11 órát, de egyötödük arról számolt be, hogy még ennél is többet, 12-14 órát tölt munkával. A fiatal felnőttek körében a napi átlag 9 és fél óra munka, s e tekintetben nagyon egyenletes képet kaptunk, alig vannak eltérések a különböző társadalmi rétegekben. Ebben a korosztályban ugyanis férfiak és nők, alacsonyan és magasan képzettek, köz- és magánszférában foglalkoztattak, budapestiek és vidékiek nagyjából ugyanannyit dolgoznak. Annyi azonban kirajzolódik, hogy a pályakezdőknek nagyobb a terhelése, mint a régebben dolgozóknak. Azok, akik csak 1-2 éve szereplői a munka világának, közel 10 órát dolgoznak naponta, akik ennél hosszabb ideje munkavállalók alig több mint 9 órát.

Kevesebbet alszanak a budapestiek

A dolgozó fiatalok a munkán kívüli életüket már elég differenciáltan szervezik, az átlagos 8 és fél óra alvástól és 6 óra szabadidőtől az egyes rétegek szokásai eléggé különböznek. A fővárosiak az átlagosnál kevesebbet alszanak (alig 8 órát), és többet szórakoznak (több mint 6 és fél órát naponta). Vidéken másképpen osztják be az idejüket a fiatal munkavállalók, az alvásra 8 és háromnegyed óra, a szabadidős elfoglaltságokra 5 és háromnegyed óra jut.

Az egyetemi végzettségűek több időt hagynak maguknak

Az iskolai végzettségnek is van hatása: minél magasabb képzettségű valaki, annál több szabadidőt enged magának. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kevesebb, mint 5 és fél órát, a középfokú képzettségűek 6 és egynegyed órát, a diplomások több mint 6 és fél órát fordítanak a napjaikból szabadidős tevékenységre.

A középiskolások közel 10 órát alszanak

A diákok napi elfoglaltságai között a passzív pihenés elég nagy időtartamot tesz ki, átlagosan 9 óra 40 percet szánnak erre. A középiskolás korosztály alvásigénye jelentősebb, önbevallásuk szerint 10 perc híján 10 órát pihennek, a jellemzően húszas éveikben járó egyetemisták, főiskolások nagyjából 9 órát töltenek el passzívan. A tanulók sokkal többet tudnak szórakozni, mint a munkavállalók: átlagban 8 óra 50 perc idejük jut valamilyen könnyed tevékenységre. Nem csak a passzív pihenés tesz ki nagyobb hányadot a középiskolásoknál, mint a felsőfokú intézmények hallgatóinál, aktív szabadidejük is több van - csaknem 9 óra szemben az egyetemisták 8 és egynegyed órájával.

További érdekesség, hogy a fővárosiak sokkal többet hódolnak kedvteléseiknek, mint a vidékiek: előbbiek csaknem tíz órát, utóbbiak valamivel több, mint 8 és fél órát. Az iskolába járó fiatalok tanulással eltöltött ideje (5 és fél óra) sokkal kevesebb, mint korosztályuk dolgozói tagjainak munkaideje (8 és fél óra). A középiskolások napirendjében átlagosan 5 óra 20 perc a tanulásra szánt időtartam, a felsőfokú intézmények hallgatói esetében ennél sokkal több, 6 és háromnegyed óra.