Négyezerrel kevesebb magyar dolgozott Ausztriában

Áprilisban 50 986 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában az osztrák társadalombiztosítottak szervezete (Hauptverband der Österreichischen Versicherungsträger) adatai szerint, ez 4341 fővel kevesebb, mint márciusban volt. A hír pozitívnak is tűnhet a magyar gazdaság szempontjából, mert ekkora csökkenést az utóbbi bő egy évben egyszer sem mutat ez a statisztika, valószínűleg azonban nem erről van szó.

Egy éve is így volt

Tavaly áprilisban ugyanis szintén visszaesett a magyar munkavállalók száma, közel háromezer fővel (lásd grafikonunkat), ami akkor 6,5 százalékos mérséklődés volt, a mostani pedig 7,8 százalékos visszaesés. Tavaly azonban ezt a jelenséget csak annál nagyobb megugrás követte a rá következő hónapokban. Valószínűleg arról lehet szó, hogy sok honfitársunkat a turizmusban foglalkoztatnak, idényjelleggel, és a téli síszezon végeztével, a nyári szabadságok előtt nagy a mozgás ezen a munkaerőpiacon. (Hasonló holtszezon lehet október-novemberben is.)

Erre utal a magyar munkaerő területi megoszlása is. A Magyarországgal határos Burgenlandban és Alsó-Ausztriában, valamint a közeli Bécsben áprilisban is nőtt a dolgozók száma (nagy részük vélhetően ingázó). A síturizmusban élen járó, a határtól távolabbi, magas hegyek között levő területeken pedig inkább csökkent a magyarok foglalkoztatása (lásd táblázatunkat).

Mikor előztük meg a törököket?

"A magyarok megelőzik a törököket - ezzel a címmel jelent meg május elején az osztrák Kurier online cikke, a cikk szerint ez márciusban történt meg, más adatok szerint viszont már januárban. A 2011 májusi munkaerőpiaci nyitás óta 55 ezer munkavállaló érkezett az EU-hoz később csatlakozott országokból, ezzel számuk 128 ezerre nőtt - írják.

"Főleg Magyarországról jönnek, 40 százalékuk ingázó és főleg Kelet-Ausztriában dolgoznak szakmunkásként, segédmunkásként vagy szezonális munkaerőként a turizmusban, az építőiparban, vagy kölcsönzött munkaerőként" - teszik hozzá. Johannes Kopf, az AMS állami munkaközvetítő igazgatója szerint a munkaerő beáramlása meglepően pontosan megfelel a nyitás előtti becsléseknek. Akkor évente 20-25 ezer fővel számoltak.

Feltűnő a magyarok száma

"Ami feltűnő: Magyarországról majdnem kétszer annyian dolgoznak most itt, mint a nyitás előtt". "Márciusban még a törököket is megelőzték", és már csak a németek vannak többen, mint a magyarok - teszi hozzá az igazgató. A magyarok száma továbbra is havonta kétszámjegyű értékkel növekszik, a törököké ugyanakkor kissé csökkent.

A lengyel és szlovén munkavállalók bevándorlása is erős volt a nyitás óta, a csehek és szlovákok száma ugyanakkor elmaradt a várakozásoktól. Mindez a szakember szerint az egyes országok eltérő gazdasági fejlődésére vezethető vissza.

Nem szorítják ki, csak lecserélik

Olyat, hogy a külföldi bevándorlók kiszorítanák a hazai munkaerőt, a cikk szerint nem észleltek a Wirtschaftsforschungsinstitut (WIFO) nevű gazdaságkutató intézet szakemberei. Inkább az történik, hogy a rosszul képzett belföldi munkaerő helyét a jól képzett külföldi veszi át. A kelet-európaiak nélkül még égetőbb lenne a szakemberhiány a turizmusban - idézik Rainer Ribinget, az osztrák gazdasági kamata turisztikai ágazatának vezetőjét.

A belföldi munkaerő ugyanis szerinte nem elég mobil. Az osztrák munkavállalók szervezete, az Arbeiterkammer ugyanakkor arról panaszkodik, hogy az olcsó munkaerő lenyomja a béreket és a szociális juttatásokat.

Jöhet a román és bolgár áradat

Az osztrákok is tartanak a 2014. januártól a bolgárok és románok számára is bekövetkező újabb munkaerőpiaci nyitástól. A németek évi 100-180 ezer újabb bevándorlót prognosztizálnak, az osztrákok - már csak az ország mérete, a lakosság száma miatt is - ennek tizedét, 10-18 ezer munkavállalót. Jelenleg mintegy 30 ezer román és bolgár dolgozik szomszédunknál.

Az új hullám ellensúlyozására a harmadik országokból - azaz az EU-n kívülről - érkezők számának csökkentését tervezik - idézi a lap Rudolf Hundstorfer munkaügyi minisztert. Az újonnan csatlakozni készülő Horvátország esetében pedig szintén élni fognak azzal a jogukkal, hogy hét évig onnét is korlátozhatják a munkaerő-beáramlást.

Nem divat osztrák állampolgárságot szerezni?

Az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) jelentése szerint idén az első negyedévben 1662 személy kapta meg az osztrák állampolgárságot. Közel felük, 43 százalék Törökországból, Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából származott. Jelentősebb volt még az oroszországi, koszovói, horvátországi, egyiptomi, iráni, romániai, afganisztáni és macedóniai származásúak száma is. Magyarország ebben a statisztikában nem szerepelt az első tízben.