Nincs mitől félni az osztrák munkaügyi hivatal szerint

Az új munkavállalók érkezése nem lesz jelentős hatással a munkaerőpiacra, ugyanakkor gazdasági előnyök származnak belőle - hangsúlyozta Christoph Leitl kamarai elnök és Johannes Kopf, az AMS igazgatóságának tagja. Ausztria saját munkavállalóinak védelmében a 2004-es európai uniós bővítés után is korlátozta nyolc új tagállam állampolgárainak munkavállalását és csak fokozatosan oldotta a szigort. A korlátozásokat enyhítették például a szezonális munkavállalók, az ingázók, a kérelmező vállalat szempontjából kulcsfontosságúként megjelölt állások esetében és több tucat, szakképzettséget igénylő ausztriai hiányszakmában. Mint azt Leitl elmondta, a még meglévő korlátozások az osztrák munkaerő-piac egyharmadát érintik.

Ausztria "több mint jól" felkészült a nyitásra - mondta Leitl. A korlátozások fokozatos megszüntetése miatt "aki jönni akart, az már itt van" - fogalmazott. Hivatalos becslések szerint a nyolc országból mintegy 15-25 ezer új munkavállaló érkezhet a nyitás után. Ez a szám alacsony ahhoz viszonyítva, hogy 2010-ben százezer új munkahely létesült Ausztriában és várhatóan 2011-ben is ennyi létesül majd - mondta.

"Azokon a területeken profitálunk a nyitásból a legtöbbet, ahol nincs megfelelő hazai munkaerő-kínálat, s ilyenből van elég" - hangsúlyozta a kamara elnöke az MTI kérdésére, hogy a munkaerő-beáramlás várható területi egyenlőtlensége miatt regionális szinten sem vezet-e zavarokhoz a liberalizálás. Ausztriának a demográfiai folyamatok és az osztrák gazdasági növekedés miatt is szüksége van bevándorlókra. "Drámai" hatású lehet, hogy a következő néhány évben 15 százalékkal kevesebb pályakezdő kerül ki a munkaerőpiacra - mondta a kamarai elnök.

Timo Baas, a német munkaügyi hivatal elemzője a sajtótájékoztatón elmondta: számításaik szerint a következő tíz évben évi 900 millió euróval járul hozzá az osztrák gazdaság teljesítményéhez a korlátozások megszüntetése. Az AMS várakozásai szerint a május elseje után érkező új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. A többség nem telepszik le Ausztriában, hanem ingázni fog a határon át, hogy a magasabb ausztriai kereseteket a lakóhelye szerinti ország ausztriainál alacsonyabb megélhetési költségeivel együtt használhassa ki. Az elemzések szerint Magyarországról érkeznek majd a legtöbben. Ausztrián belül Bécsben, valamint Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország tartományokban lehet a legtöbb új kelet-közép-európai munkaerőre számítani.

Eddig egyedül a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állított ki az AMS, ennek több mint a felét magyar állampolgárok számára és ugyancsak felét szakács végzettségűeknek. "Az új tagállamokból érkező tipikus munkavállaló tehát a magyar szakács volt" - mondta Kopf.

Leitl egy kérdésre válaszolva kijelentette, nem támogatja az építőipari szakszervezet szerdán megfogalmazott javaslatát, hogy a közpénzből finanszírozott beruházásoknál a jogszabályok adta keretek között lehetőleg osztrák cégeket válasszanak a megbízók. Az állami, a tartományi és az önkormányzati beruházások esetében egy rendelet értelmében 2011 végéig meghatározott értékhatár alatt szabad mérlegelés alapján döntheti el a megrendelő, hogy melyik vállalat kapja a megbízást. Leitl rámutatott, hogy ezt a szabályt a kis- és közepes vállalkozások érdekében vezették be. "Visszaélni ezzel (az értékhatár-rendelettel) a renacionalizálás érdekében rövid időn belül ennek a hasznos eszköznek az eltörléséhez vezetne" - mondta.