Nyereségesek-e a magánpénztárak?

A nyereségnek köszönhetően a Stabilitás Pénztárszövetség számítása szerint a nyugdíjalapok (egy kivétellel) 1998 és 2010 októbere között reálhozamot értek el. Ennek mértéke a portfóliók többségénél 2-3 százalék.

A több mint 3.000 milliárd forintnyi vagyonnak, amelyet 18 intézmény kezel, nem egészen a fele volt magyar állampapírokban, befektetési jegyekben a pénz több mint egyharmadát, közvetlenül részvényekben valamivel kevesebb mint tizedét tartották a pénztárak.

Selmeczi szerint veszélyben a nyugdíjak

"Szeretném felhívni minden magán-nyugdíjpénztári tag figyelmét arra, hogy a sajtóhírek is azt erősítik meg, hogy a vagyonunk, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintjaink nincsenek biztonságban, nincsenek jó kezekben. A tegnapi újságcikkek egyike is azt taglalja, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések következtében több száz millió forint veszteséget könyveltek el" - mondta Selmeczi Gabriella.

"Ezért még egyszer felhívjuk minden felelősen gondolkodó állampolgár figyelmét arra, hogy fontolja meg, hogy január 31-ig visszajön-e a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe, vagy pedig tovább hagyja, hogy nyugdíjforintjai tőzsdére kerüljenek, és kockázatos befektetéseknek legyenek kitéve" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy milyen újabb jelek, bizonyítékok merültek fel, ismertette: a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárról van szó, amely olyan ingatlanbefektetéseket eszközölt, amelyből csaknem 200 millió forinttal szegényebben került ki.

Megjegyezte: a Honvéd ügyvezetője egyben a Stabilitás Pénztárszövetség egyik alelnöke. "Amennyiben az egyik pénztárban nem jól gazdálkodik Szenes Zoltán ügyvezetésével a csapat, mi a garancia arra, hogy akár a jövőben pozitív hozamot tudnak elérni" - vetette fel.

A megbízott azt mondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezetését és ezt a befektetési módszert.

Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárak hosszú távra fektetnek be, s 20-30-40 év alatt pótolhatják a veszteségeket, úgy reagált: a világgazdasági helyzet kiszámíthatatlan, gazdasági válságok és fellendülések jönnek, mennek, lehet, hogy hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást, de az biztos, hogy ha valaki abban az évben megy nyugdíjba, amikor gazdasági válság van, akkor elveszíti a vagyonának a jelentős részét.

"Élünk a gyanúperrel, hogy esetleg felgyorsulnak a rossz döntések. Remélem, hogy ez nem így fog történni, a vizsgálat már elindult erre nézve" - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta, miért gondolja, hogy a vagyonvesztés fel fog gyorsulni.

Selmeczi Gabriella megerősítette, hogy az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél adómentes lesz a pozitív reálhozam. A megbízott ismertette: a kormánynak két héttel ezelőtt már volt egy olyan döntése, hogy ha valaki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, és a magánnyugdíjpénztárnál nyereséget könyveltek el a javára, ha ezt az összeget szeretné kivenni egy összegben, az adómentes lesz.

Amikor azonban a törvénytervezet készült, a vita során - főképp jogászok - azzal érveltek, hogy a személyi jövedelemadó jelentősen csökkent, csak 16 százalékot kellene a kivett összegre fizetni, ezért úgy lenne helyes, ha a magánpénztári tag megtakarításának a nyeresége adó alá esne. A parlament elé így került be a törvényjavaslat.

A miniszterelnök álláspontja azonban változatlanul az volt, hogy veszélyben vannak a nyugdíjak, ezért mindenképpen próbálják elérni, hogy adómentes legyen a nyereség. Ezt most egy nyilatkozattal erősítették meg - mondta Selmeczi Gabriella.

Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztériumban intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az átlépés lezárultáig - január 31-ig - meglegyen a jogszabályi alapja annak, hogy ha valaki a magánnyugdíjpénztárból visszalép "a biztonságot nyújtó" állami rendszerbe, akkor a megtakarítása utáni reálhozam egy összegben való felvétele adómentes legyen, az átlépés ne járjon semmiféle költséggel. Tehát sem adó, sem járulék nem fogja terhelni ezt az összeget - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott.

Világgazdaság/MTI