Nyilvános a pedagógus-életpálya vitaanyaga

A javaslat rögzíti, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három - kivételes esetben négy - további szakaszból áll: pedagógus I., II., III. (mesterpedagógusi), valamint tudóstanár fokozatból.

Az első szakasz 2-4 év, aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába; aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet pedagógusi pályára. Ha a gyakornoki időszak végén valaki "nem megfelelt" minősítést kap, jogviszonya az adott intézményben a törvény erejénél fogva megszűnik.

A gyakornok alapbére a mindenkori minimálbér 160, illetve 200 százaléka lehet. A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet be a pedagógus I. fokozatba, alapbére a gyakornoki alapfizetés 110 százaléka.

A pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. Az e fokozatba való belépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés.

A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, a legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka.

Tudóstanár az lehet a javaslat szerint, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A tudóstanár minimális alapbére a pedagógus I. fokozat alapbérének 220 százaléka.

A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak; fizetésük csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken (10 százalékos óraszámcsökkentés esetén például az alapbér 5 százalékkal csökken). Az óraszámcsökkentést választó pedagógus nem vállalhat túlórát. Ezt a szakaszt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pályán.

A minősítő eljárás minden életpályaszakasznál első alkalommal a pedagógus számára ingyenes. A minősítő bizottság tagja a megyei kormányhivatal oktatási osztálya által delegált felkészített szakértő, a pedagógusképző intézmény tanárképző intézetének vagy gyakorlóiskolájának felkészített oktatója, és a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető vagy az általa az intézményből kijelölt pedagógus

A minősítési eljárásban a 2017/2018-as tanévtől kezdve csak olyan képzett szakértő, igazgató vagy pedagógus vehet részt, akinek legalább 15 éves pedagógusi gyakorlata és pedagógus szakvizsgája van, valamint gyakorló pedagógus az adott közoktatási területen.

Az új pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetésére a legkorábban a 2012/2013-as tanévben kerülhet sor. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése a 2017/2018-as tanév végéig megtörténik.

Az új fokozatba mindig a minősítést követő tanév szeptember 1-jén lép be a pedagógus, tehát az új rendszerbe való átlépés első lehetséges dátuma 2012. szeptember 1-je.

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév (a 2022/23-es tanév) végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. A gyesen, gyeden töltött évek 50 százalékban ledolgozott évnek számítanak, amennyiben a pedagógus munkaviszonyban van a gyermeknevelés ideje alatt

A dokumentumban a pótlékok kapcsán a legsürgetőbbnek az intézményvezetői és az osztályfőnöki pótlék emelését nevezik. Az igazgatói pótlék a gyakornoki kezdő alapfizetés 40-80 százalékának, az osztályfőnöki pótlék pedig 15-35 százalékának megfelelő összeg lenne.

A vitaanyag kitér arra, hogy a főiskolai, illetve egyetemi képzés befejező (4., illetve 6.) tanévében sorra kerülő "pedagógusjelölti" év során a hallgatók "hallgatói munkadíjban" részesülnek, amely a mindenkori minimálbérnek legalább a 90 százaléka.

Az óvodapedagógusok és tanítók négyéves képzése hagyományosan eléggé gyakorlatközpontú ahhoz, hogy ők a diploma kézhezvétele után a két év gyakornoki idővel megkezdhessék a pályát, tehát esetükben nem szükséges a külön pedagógusjelölti év.

A tanárképzésben a képzési idő hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt a közoktatási intézményben, munkával tölti, az egyetemen pedig további módszertani képzést kapna.

Az anyag szerint azok, akik elérték a pedagógus II. fokozatot, egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik, ideje alatt a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak.