Megjelent: 12 éve

OECD: bővülő felsőoktatási perspektívák

Kedden ismertették az OECD legfrissebb, leggazdagabb információforrást jelentő felsőoktatási jelentését - Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel - a Tempus Közalapítványnál. Az elmúlt évtizedek jellemző felsőoktatási trendjeinek sorában többek között a modernizáció, az expanzió és a globális verseny szerepelnek.

images

images

Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll. Egyedülálló információforrást jelent a fejlett világ felsőoktatási trendjeiről, és segítheti a felsőoktatási szakpolitika és a felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének a fejlesztését is.

Bővül a felsőoktatás

A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban. A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.

A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is. Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához. Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.

A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is. Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek. A vizsgált országok egy része önálló "nemzetköziesítési" politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését. A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.

Korábban is vizsgálták a kérdést

A kedden ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel. Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.

A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz. 2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői. Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása keddtől letölthető, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik. A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van, csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak.

Edupress.hu
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Maruzsa: június másodikától oktatási céllal is használhatók lesznek az iskolaépületek

Június 15-éig érvényben marad a tantermen kívüli digitális munkarend, mondta a köznevelésért felelős államtitkár. Teljes cikk

Rossz anyagi helyzetbe került hallgatóknak indított ösztöndíjat a Budapesti Gazdasági Egyetem

Az ösztöndíjra június 30-ig jelentkezhetnek az alapképzésben, mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók. Teljes cikk

Kásler: példamutatóan bonyolították le a tanárok a vizsgákat

Az emberi erőforrások minisztere szerint a távoktatás jól vizsgázott Magyarországon, és méltatta a tanárokat. Teljes cikk