OECD: bővülő felsőoktatási perspektívák

Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll. Egyedülálló információforrást jelent a fejlett világ felsőoktatási trendjeiről, és segítheti a felsőoktatási szakpolitika és a felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak a meghatározását és eszközrendszerének a fejlesztését is.

Bővül a felsőoktatás

A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette a mai sajtótájékoztatón. A jelentés elmondja, hogy a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben míg mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban. A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb/felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.

A növekedést a kínálat sokszínűvé válása követte: új intézménytípusok bukkantak fel, új oktatási formák születtek, pl. teret nyert a magánoktatás is. Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához. Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.

A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok/szervezetek konkrét képességigényeit is. Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek. A vizsgált országok egy része önálló "nemzetköziesítési" politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését. A versenyhelyzetnek megfelelően új, sokféle finanszírozási mód (teljesítmény-alapú finanszírozás, versenyalapú eljárások) született, és számos ország kiterjeszti a hallgatói támogatási rendszerét is. A változások következtében az akadémiai irányításnak is új perspektívái merültek fel, az oktatási vezetőket ma már egyre inkább menedzsernek vagy vállalkozónak tekintik - szól a jelentés.

Korábban is vizsgálták a kérdést

A kedden ismertetett jelentést megelőzően az OECD a kilencvenes években végzett átfogó felsőoktatási elemzést, melynek eredménye 1998-ban jelent meg Redefining Higher Education címmel. Ez a tematikus vizsgálat jelentős hatással bírt az elmúlt évtized felsőoktatási gondolkodására, és szerepe volt a Bologna-folyamat elindulásában és alakulásában.

A felsőoktatással az OECD folyamatosan foglalkozik IMHE (Programme on Institutional Management in Higher Education) nevű programja keretében, amelyben Magyarország is részt vesz. 2008 decemberében hazánk ad otthont a jelentés disszeminációs szemináriumának: december 1-2-án a jelentés tanulságainak felhasználásáról tanácskoznak majd az OECD szakértői. Az OECD Tertiary Review szintézisének magyar fordítása keddtől letölthető, ősszel pedig az egész jelentés egy kiadványban magyarul is hozzáférhetővé válik. A OECD Tertiary Review decemberi konferenciájának önálló honlapja van, csakúgy, mint az alapjául szolgáló tematikus vizsgálatnak.

Edupress.hu