Ombudsman: Nem elég hatékony a fogyatékosok foglalkoztatási támogatása

Székely László ombudsman a Méltó kezdet elnevezésű vizsgálat során megállapította, hogy a fogyatékkal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye nem valósul meg maradéktalanul. Éppen ezért az alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberierőforrás-miniszter intézkedését kérte.

A vizsgálat megállapításai szerint a fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának az iskolai végzettség hiánya mellett az az oka, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, és nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez.

A fogyatékossággal élő fiatalokat oktató intézményekkel, valamint a velük foglalkozó civil szervezetekkel folytatott konzultációk alapján az ombudsman azt állapította meg: bár kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítsék fel a tanulókat és segítenek a munkahelykeresésben is, de együttműködő munkáltatók hiányában ez a törekvés mégsem hatékony.

Az is hátrány, hogy egyes szakiskolák takarékossági okokból intézményen belül alakítják ki a gyakorlati képzési helyeiket, ezáltal a tanulókat nem készítik fel a munkaerőpiac kihívásaira. A munkáltatóknál, különösen kis- és közepes vállalkozásoknál pedig hiányosak a munkavégzés feltételei.

Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe, és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.

A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült - közölte az ombudsmani hivatal.


Az LMP szerint aggasztóak a fogyatékossággal élők kilátásai

Szél Bernadett képviselő az MTI-hez eljuttatott írásában rámutatott arra, hogy év végéig kellett volna elfogadnia a parlamentnek a 2014-től életbe lépő új Országos Fogyatékosügyi Programot, de ez eddig nem történt meg, így Magyarországnak a jövő évben - a fogyatékosügyi törvény hatályba lépése óta példátlan módon - nem lesz fogyatékosügyi programja.

Szerinte bár Magyarország az elsők között csatlakozott a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményhez, az abban foglaltak megvalósulásához ebben a kormányzati ciklusban sem került közelebb.

A kormányprogram még kiemelt területként kezelte a fogyatékos emberek ügyét, ám ezután "sorra fogadták el a fogyatékos embereket hátrányosan érintő törvényeket" - folytatta az ellenzéki politikus, példaként említve, hogy megszűnt a fogyatékosügyi miniszteri biztos pozíciója, az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot "kivéreztették", működtetésére ma már semmilyen törvény nem kötelezi a kormányt.

Tízezerrel többen dolgoznak, mint egy éve

A Fidesz azt közölte, kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élőkre, az elmúlt három évben 10 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma és bevezették a rehabilitációs kártyát - mondta keddi, Kósa Ádám EP-képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Nyitrai Zsolt. A politikus hozzátette: döntés született a kiemelt ápolási díjról és a jövő évi költségvetésről szóló javaslat alapján öt százalékkal nőhet a fogyatékossággal élők országos érdekképviseleti szerveinek támogatása.

A magyar Országgyűlés történetében a fideszes Hirt Ferenc volt az első kerekesszékes képviselő, Tapolczai Gergely személyében egy siket politikusuk is helyet foglal az parlamentben, míg Kósa Ádám az Európai Parlamentben írt történelmet, amikor ott elsőként szólalt fel jelnyelven - közölte.

Hangsúlyozta, hogy 2010 óta 10 ezerrel nőtt és összességében 55 ezer főre emelkedett a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma. Arra is kitért, hogy bevezették a rehabilitációs kártyát, ami húszezer megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását segíti, és amit több mint 5300 cég vett igénybe.

A jövő évi büdzséről szóló javaslat részeként a fogyatékossággal élők országos érdekképviseleti szerveinek állami támogatása öt százalékkal nő – folytatta. Hangsúlyozta, hogy ezek a támogatások a 2010-es kormányváltást megelőzően folyamatosan csökkentek. Arra is kitért, hogy a kiemelt ápolási díjat – ami 48 ezer forintra emelkedett - 18 ezer család tudja igénybe venni.

Az infokommunikációs akadálymentesítés kapcsán arra utalt, hogy Magyarország tavasszal dicséretet kapott az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottságától. Magyarországon van a legjobb jelnyelvi törvény - emelte ki.

Végül kitért az úgynevezett Zéró Projektre is, amely az ENSZ fogyatékkal élők jogait rögzítő egyezménye alapján végzett kutatást számos országban. Magyarország az elmúlt három évben előrelépett és már az erős középmezőnyben van - közölte.