Megjelent: 6 éve

Öngól lehet az újabb könyvvizsgálati enyhítés?

Több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg januártól, mert az állam 200 millióról 300 millió forintra emelte azt az éves árbevétel küszöböt, ami felett kötelező a könyvvizsgálat. Az intézkedés az érintetteket jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti, az államkasszában ugyanakkor bevételkiesést eredményezhet – állítja adózási adatokra hivatkozva az Opten.

A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit és költségeit több jogszabályváltozás is érintette az elmúlt egy-két évben. „A kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak, így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon felér-e a közvetett hatásokból származó veszteséggel.

A terhek csökkentését célozta a kisadózók tételes adójának (KATA) a bevezetése, illetve a nagyobb vállalatokat érintő többlépcsős könyvvizsgálati kötelezettség enyhítése. Ezek az intézkedések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: a KATA kétségtelenül egyszerű adminisztrációja ellenére sem vált népszerű adózási formává, a könyvvizsgálati enyhítés pedig ellentétesnek bizonyulhat a szürkegazdaság elleni harccal, és több milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az államnak.

A 2012-es lazítás folytatásaként 2014-től 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa, a statisztikák azonban azt mutatják: az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a „kedvezményezett” vállalatok körében.

A módosítással több mint hatezer vállalakozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, s ezzel több mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. Márpedig az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez „ügyeskedést”. Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési „hajlandósága” meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180–200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200–220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék.

„A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni. Sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében” – figyelmeztet az Opten igazgatója.

A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak. Tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban a lépés ennél két nagyságrenddel nagyobb, 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.

A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.

A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni a vállalatok. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200–220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180–200 millió forint árbevételű szegmensben ez az arány 10 százalék felett van az Opten statisztikája szerint – a könyvvizsgáló nélküli cégek tehát csak kevesebb számvitelileg is törvényes adókedvezményt tudtak igénybe venni.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter