Öngondoskodás: nem spórolni kell, hanem megtakarítani
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNem lesz elég az állami nyugdíj a megélhetésre - így gondolja a magyarok 72 százaléka. Hiába gondolják így, a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire, írja a Pénzcentrum.
Ez derült ki a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből. Erről kérdezte a Pénzcentrum Kovács Antalt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét.
Kovács Antal hangsúlyozza, hogy a spórolás és a megtakarítás két külön fogalom. Az ember spórolhat például a villanyszámlán, ha lekapcsolja a villanyt, a bevásárláson, ha akciós termékeket vesz. Az ilyenkor megmaradó összeget azonban érdemes okosan kezelni. A megspórolt pénz egy részét mindig tegyük valamilyen megtakarítási formába. Az Öngondoskodási Index nem a spórolást, hanem a megtakarítási hajlandóságot és aktivitást méri.
A vezérigazgató-helyettes szerint ha konkrét célokra takarékoskodunk, akkor kevésbé költjük el a pénzünket másra. Az Öngondoskodási Indexből jól látható, hogy a tavaly őszi mélypont után emelkedett azok aránya, akik a következő hónapra, vagy a jövő évre pénzügyi tervet, vagy számítást készítenek. További pozitív eredmény, hogy tavaly ősz óta 43-ról 50 százalékra nőtt azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarítással.
Az Öngondoskodási Indexből kiderült, hogy ma az emberek fele nem képes a havi bevételéből félretenni, márpedig így nem lehet az öngondoskodásra még csak gondolni sem. A válságnak azonban van pozitív mellékhatása is: egyre több ember ismeri fel a saját felelősségét a jövője anyagi biztonságával kapcsolatban. Ez az attitűd a nyugati országokban régóta természetesnek számít.
Talán ez is az oka, hogy az elmúlt hónapokban növekedett a megtakarítást tervezők száma is, legyen szó a következő hónapról, vagy akár a hosszú távú tervekről. Szintén emelte az Index értékét, hogy nőtt a váratlan helyzetre félre tett tartalékkal rendelkezők aránya is, jelenleg az emberek mintegy negyedének, 24 százalékának van kimondottan ilyen célú megtakarítása.
Érdekes, hogy aki otthon, a párnacihában tartják a megtakarításaikat, azok körében kimutathatóan alacsonyabb az Öngondoskodási Index értéke. Sokan mégis ezt érzik a legbiztonságosabb megoldásnak, miközben pont az ellenkezője igaz: az otthon tartott pénz nem hoz kamatot, így veszteséget termel a tulajdonosának, továbbá kockázatos is, hiszen elveszhet, ellophatják. A megtakarított pénz legbiztosabb helye a bankban van, ahol hozamot termel és semmi baja nem történhet.
Persze aki a bankban tartja a pénzét, azoknak is jelentős része a folyószámlán parkoltatja a vagyonát. Holott lenne ennél alkalmasabb, jövedelmezőbb forma is. A bankban megtakarítók 46 százaléka folyószámlán tartja a pénzét, míg a lekötött betét használatának aránya ennél alacsonyabb, 35 százalék.
A folyószámlán tartott pénz könnyebb felhasználhatóságot biztosít, ami érték az ügyfelek szemében. Jól látszik, hogy vannak olyan, elsősorban rövid- és középtávú célok, amelyeket tipikusan a folyószámlán tartott pénzből finanszíroznak az emberek.
A kutatás talán egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy már az ügyfelek 72 százaléka nem bízik benne, hogy elég lenne az állami nyugdíj a tisztességes megélhetéshez. A többség tehát tisztában van vele, hogy saját feladata is az időskori anyagi biztonság megteremtése. Minden ötödik ember úgy tervezi, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.
Jelenleg 36 százalék azok aránya, akik terveznek, vagy már birtokolnak is olyan hosszú távú befektetést, aminek majd öregkorukban látják hasznát. Vagyis minden harmadik ember már legalább a felismerésig eljutott, és sokuk konkrét lépéseket is tett.
Pénzcentrum
Kovács Antal hangsúlyozza, hogy a spórolás és a megtakarítás két külön fogalom. Az ember spórolhat például a villanyszámlán, ha lekapcsolja a villanyt, a bevásárláson, ha akciós termékeket vesz. Az ilyenkor megmaradó összeget azonban érdemes okosan kezelni. A megspórolt pénz egy részét mindig tegyük valamilyen megtakarítási formába. Az Öngondoskodási Index nem a spórolást, hanem a megtakarítási hajlandóságot és aktivitást méri.
A vezérigazgató-helyettes szerint ha konkrét célokra takarékoskodunk, akkor kevésbé költjük el a pénzünket másra. Az Öngondoskodási Indexből jól látható, hogy a tavaly őszi mélypont után emelkedett azok aránya, akik a következő hónapra, vagy a jövő évre pénzügyi tervet, vagy számítást készítenek. További pozitív eredmény, hogy tavaly ősz óta 43-ról 50 százalékra nőtt azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarítással.
Az Öngondoskodási Indexből kiderült, hogy ma az emberek fele nem képes a havi bevételéből félretenni, márpedig így nem lehet az öngondoskodásra még csak gondolni sem. A válságnak azonban van pozitív mellékhatása is: egyre több ember ismeri fel a saját felelősségét a jövője anyagi biztonságával kapcsolatban. Ez az attitűd a nyugati országokban régóta természetesnek számít.
Talán ez is az oka, hogy az elmúlt hónapokban növekedett a megtakarítást tervezők száma is, legyen szó a következő hónapról, vagy akár a hosszú távú tervekről. Szintén emelte az Index értékét, hogy nőtt a váratlan helyzetre félre tett tartalékkal rendelkezők aránya is, jelenleg az emberek mintegy negyedének, 24 százalékának van kimondottan ilyen célú megtakarítása.
Érdekes, hogy aki otthon, a párnacihában tartják a megtakarításaikat, azok körében kimutathatóan alacsonyabb az Öngondoskodási Index értéke. Sokan mégis ezt érzik a legbiztonságosabb megoldásnak, miközben pont az ellenkezője igaz: az otthon tartott pénz nem hoz kamatot, így veszteséget termel a tulajdonosának, továbbá kockázatos is, hiszen elveszhet, ellophatják. A megtakarított pénz legbiztosabb helye a bankban van, ahol hozamot termel és semmi baja nem történhet.
Persze aki a bankban tartja a pénzét, azoknak is jelentős része a folyószámlán parkoltatja a vagyonát. Holott lenne ennél alkalmasabb, jövedelmezőbb forma is. A bankban megtakarítók 46 százaléka folyószámlán tartja a pénzét, míg a lekötött betét használatának aránya ennél alacsonyabb, 35 százalék.
A folyószámlán tartott pénz könnyebb felhasználhatóságot biztosít, ami érték az ügyfelek szemében. Jól látszik, hogy vannak olyan, elsősorban rövid- és középtávú célok, amelyeket tipikusan a folyószámlán tartott pénzből finanszíroznak az emberek.
A kutatás talán egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy már az ügyfelek 72 százaléka nem bízik benne, hogy elég lenne az állami nyugdíj a tisztességes megélhetéshez. A többség tehát tisztában van vele, hogy saját feladata is az időskori anyagi biztonság megteremtése. Minden ötödik ember úgy tervezi, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.
Jelenleg 36 százalék azok aránya, akik terveznek, vagy már birtokolnak is olyan hosszú távú befektetést, aminek majd öregkorukban látják hasznát. Vagyis minden harmadik ember már legalább a felismerésig eljutott, és sokuk konkrét lépéseket is tett.
Pénzcentrum
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?