Reguláris migráció - a munkavállalás speciális formáit preferálná a magyar elnökség

Az 1999-es tamperei és a 2004-es hágai program után a stockholmi a harmadik ilyen témájú terv. A öt évre szóló program azért kapta a svéd fővárosról a nevét, mert 2009 második félévében, a svéd elnökség idején készült el a hágai program felülvizsgálata. A bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait 2009 decemberében mutatta be a svéd elnökség, a dokumentumban a bevándorlás- és menekültpolitika összehangolásának javítására törekedtek. A stockholmi program megvalósítása azonban a spanyol-belga-magyar elnökségi trióra maradt.

A hét nagyobb fejezetből álló program fő céljait az uniós tagállamok állam- és kormányfői határozták meg, végrehajtására az Európai Bizottság adott ki cselekvési tervet.

Az uniós vezetők szándéka szerint az EU-nak olyan egységes térségnek kell lennie, ahol az alapvető jogok és szabadságok védelmet élveznek. A polgárok magánéletét a nemzetállami határokon túl is védeni kell, különösen a személyes adatok védelmére helyeznek nagy hangsúlyt.

A cselekvési terv egyebek mellett előírja, hogy a tagállamok igazságügyi szerveinek döntéseit a jelenleginél nagyobb mértékben kell elfogadni, erősítve a kölcsönös elismerés elvét mind a polgári, mind pedig a büntetőügyekben. Segíteni kell a polgárokat abban, hogy minél egyszerűbben hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, hogy az egész unióban érvényesíthessék jogaikat.

A cselekvési terv abból indul ki, hogy mivel a schengeni övezettel a tényleges határokat már lebontották, s ennek következtében több, határokon átnyúló üzleti és személyes kapcsolat jön létre, meg kell könnyíteni az ezekben kapcsolatokban adódó problémák megoldását is - ismertette Nagy Boldizsár nemzetközi jogász az MTI-nek a közelmúltban adott interjújában.

A program célja emellett az idegengyűlölet csökkentése, a gyermekek jogainak erőtejesebb védelme és a biztonság növelése, valamint a belső biztonsági stratégia kidolgozása a súlyos, szervezett bűncselekmények, például az emberkereskedelem, a gazdasági bűnözés és korrupció, a kábítószer-kereskedelem vagy a terrorizmus ellen. Ennek keretében megerősítenék a rendőrségi együttműködést és a polgári védelmet.

További fontos téma az EU külső határainak integrált védelme és a vízumpolitika továbbfejlesztése, míg egy másik fejezet a migrációs ügyeket öleli fel, megkülönböztetve a menekültek ügyét a munkavállalási, családegyesítési és tanulási szándékkal útra kelőktől, azaz a reguláris migrációtól. A stockholmi program kulcsfontosságú törekvése olyan átfogó európai migrációs politika kidolgozása, amely a szolidaritáson és a felelősségvállaláson alapul. Az EU megítélése szerint a megfelelően kezelt jogszerű migráció mindenkinek előnyös, ugyanakkor hatékony intézkedésekre van szükség az illegális bevándorlás felszámolásához, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a megfelelő menekültügyi eljárásokat.

Az egy éve hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt a bel- és igazságügyben: ennek legtöbb területére - például a jogszerű bevándorlásra és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre - a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik, ennek keretében a Tanács minősített többséggel határoz, az Európai Parlamentnek pedig teljes társjogalkotói hatásköre van. Az e területeken hozott uniós és tagállami intézkedéseket az EU Bírósága felülvizsgálatnak vetheti alá.

Nagy Boldizsár szerint a menekültüggyel kapcsolatban nincs speciális magyar cél, csak a Bizottság által 2008-2009-ben benyújtott okmányokról folytatnák a tárgyalásokat. A reguláris migrációval kapcsolatban a magyar elnökség a vízumügyeket és a munkavállalás speciális formáit helyezi előtérbe: az előbbieknél további könnyítésekről tárgyalnak Oroszországgal, Ukrajnával és Moldovával, illetve Kanada szigorító szándékait igyekeznek elhárítani, míg a munkavállalással kapcsolatban a már megkezdett tárgyalásokat folytatják a szezonális munkavállalókról, valamint a vállalaton belül áthelyezettekről szóló irányelvtervezetekről.

Az irreguláris migráció körében a magyar elnökségi program egyebek mellett foglalkozik a kiutasított harmadik országbeli állampolgárok hazatérésével, egy visszafogadási egyezmény létrehozásával Fehéroroszországgal és a visszaküldés tilalma alatt álló, de más nemzetközi védelemben nem részesülő migránsok egységes jogi helyzetének kialakításával.

A magyar elnökség idején kezdi meg tényleges működését Máltán az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, ez valószínűleg ugyancsak sok teendőt ad majd.